Szülinapok Budakeszin

Augusztus 13-án sok évforduló van....
Ezen a napon van a szüleim házassági évfordulója. Aztán, Apukám testvérééknek Zozónak és Julcsinak is erre a napra esett a választásuk anno. Gábor régi jó barátja, Ádám is ezen a napon házasodott össze Krisztával, épp tartottunk a vacsorahelyszínhez, mikor jött az sms tavaly, hogy megszületett Lilla baba, kedvenc bécsi szomszédlánykánk! :)

És ami miatt Budakeszire mentünk megint: a sárcok unokatesója, Gábor öccsének a nagyobbik gyerkőce, Balázs is ezen a napon született, most lett 2 éves, és anyukájának, Áginak is most volt a szülinapja.

Családi ünnepséget szerveztünk Budakeszin, ott volt szinte mindenki, dédimamák is, apósom testvéréék is, jó sokan voltunk. Szeretem ezeket a nagy családi ünnepeket, én is ebben nőttem fel... Jó látni együtt mindenkit, jókat lehet beszélgetni...
A gyerekek is szeretnek együtt játszani, érdekes látni, hogy Bazsi hogy nő fel a srácokhoz, egyre inkább tudnak együtt játszani, most, hogy már Balázs is ügyesen beszél, jól megértik egymást.

Bori, a legkisebb Benkó gyerkőc 5 hónapos, aki végre, a sok Benkó fiú után kislányként érkezett a csapatba, hatalmas mosolyokkal figyelte az eseményeket.

Nagyon várták a fiúk a tortát, Roli és Martin lelkesen segített Bazsinak a gyertyafújásban, édesek voltak! :)

Bazsi! Isten éltessen még nagyon sokáig!!

Végül úgy alakult a nap, hogy Tamásék is Budakeszin aludtak családostul, mi este kettesben elmentünk Ádámékhoz, náluk is érkezik ősszel az első baba, kibeszéltük alaposan a témát Krisztával... :)

Hétfőn volt pár elintéznivalónk Pesten. Gábornak sajnos véget ért a szabadsága, vissza kellett mennie Bécsbe. Miután elbúcsúztunk Apától, még átmentünk Alidáékhoz játszani, édesek voltak a szerelmesek, ahogy örültek egymásnak, majd este, mikor búcsúztunk, kiabálták egymásnak: "Szia Szerelmem!!" :)

Mi másnap indultunk csak el, és mivel végre kitört a kánikula, nem Bécsbe mentünk, ahogy eredetileg terveztem, hanem inkább visszajöttem Balatonra. Itt van a család, anyukámék, nagynénémék az unokatesóimmal, meleg van, süt a nap, lehet pancsolni a medencében, végre a Balatonban is.... Azt hiszem, majd csak hétvége felé megyünk haza.... Olyna jó lenne, ha Gábor is itt lenne... Hiányzik nagyon!

Együtt nyaralt a család :)

Hoztam egy kis montázst arról, hogy mi mindent csináltunk az elmúlt 2 hétben itt a Balatonnál.

Végül nagyon jól telt ez a két hét... Gábor is itt volt velünk, ő is ki tudott kapcsolódni, élvezte a szörfözést nagyon! Az idő nem javult meg annyira, így a 3 hét alatt összesen egyszer tudtunk fürdeni. Máté egész idő alatt itt maradt velünk, szerintem (remélem!) jól érezte magát, tanult picit szörfözni is Gáborral, terelgette a fiúkat, segített nekem....

Amikor nem volt pancsolós idő, akkor a fiúk szívesen mentek pecázni Gáborral, egyik alkalommal 49 darab kishalat fogtak (Roli is fogott, Martin is!), Gábor megpucolta az összeset, és meg is ettük! Azt a halszagot a konyhában....!!!

Ha rákattintotok a képekre, akkor nagyban is tudjátok nézni.

Az egy szem strandolós napunk jól sikerült. Megkockáztattam, hogy mi van akkor, ha nem alszanak a fiúk délután, bírják-e a gyűrődést egész nap a parton..... Bírták! Nagyon is! Figyeltük Gábort, ahogy szörfözik, elég nagy szél volt, hullámzott is a víz, élvezték a fiúk a nagy hullámokat, bár gyakran ki kellett velük jönni, mert még elég hűvös volt a víz, főleg Roli a fázós. Mondtam neki, hogy egyen többet, hogy legyen rajta több zsír, és akkor nem fázik.... azóta többet eszik! :))
Aztán, mikor Gábor kijött a szörffel, akkor a szörf átalakult hajóvá, és azzal mentek a fiúk, Roli volt a kapitány. :)
Ettünk palacsintát, kukoricát, fagyit, volt nagy homokozás, van itt a strandon egy óriási homokozó, tényleg hatalmas, idén építettek az egyik része felé egy szép pergolát (árnyékolót), mert tavaly egy hatalmas vihar elvitte annak az óriási fűzfának a felét, ami felette volt.
Este, mikor hazamentünk, két perc alatt kidőlt mindenki.

Már végefelé jártunk a 2 hétnek, mikor egyik nap megint hűvösre fordult az idő, gondolkoztunk, hogy mit csináljunk... Roli kitalálta, hogy ő szívesen lovagolna. Itt van a közelben a salföldi Major, ahol mindenféle háziállatot tartanak, és sok paci van, lehet lovagolni is. Meglepődtem, mert tavaly is próbálkoztunk a pónilovaglással, de nem akartak a fiúk, féltek a paciktól.
Most nagy volt a lelkesedés, Roli is ment Barbival, a pónilóval, majd Martin is felült rá. Annyira megtetszett nekik, hogy másnap is el kellett menni. Kérdeztük, hogy fel lehet-e ülni nagy lóra, de ahhoz be kellett volna jelentkezni előre. Másnap Martin már nem volt annyira lelkes, inkább etették a nyuszit. :)
Gáborral elgondolkodtunk, hogy majd esetleg Bécsben el kéne vinni Rolit lovagolni, azt mondják az okosok, hogy terápiának sem rossz... Már utánanéztem, van is lovarda tőlünk nem is olyan messze....

Aztán vége lett a balatoni nyaralásnak négyesben, visszautaztunk egy rövid időre Budakeszire.