2013. január 29., kedd

Pörgess vissza...

... hogy jó sorrendben legyenek a posztok! :))
 
Ami most ezután jön, az lenne az utolsó! :)
Nem is fért rá az összes az első oldalra, át kell menni a "régebbi bejegyzésekre"...
Hű, de ciki....
 
Ígérem, hogy ezek után rendesebb leszek!!
Aztán ezt az élet majd felülírja biztosan... :)

Új kórus: Cantus Arcis

Találtam egy új kórust itt Bécsben, talán már írtam róla. Alakuló kis csapat, főleg magyar zenészekből áll eddig. Nemrég volt a bemutatkozó koncertünk, Bécs fő sétálóutcáján egy picike templomban. Erre a bemutatkozó koncertre hívott pár osztrák kisegítőt is Dani, a karnagy. Jó lenne, ha lennénk majd többen is, mert nagyon ígéretes az a színvonal, amit Dani szeretne kialakítani és megvalósítani.
 
A koncert nagyon szépen sikerült, bár majd szétfagytunk, iszonyatosan hideg volt ez a templom, még az 5 réteg ruha sem volt elég... Viszont teltház volt, ami azért nagy szó!
 
Facebook-on lehet "like"-olni a Cantus Arcis-t, most már van fenn egy-két video is a koncertről... :)
 


A nagy hó és egy új iskola

Január 14, hétfő érdekes nap volt... Konkrétan leszakadt az ég, hó formájában. Éjjel kezdődött, és hétfőn egész nap szakadt, de nagyon!! Legalább 40 centi hó esett aznap, de érdekes, itt nem volt pánikhelyzet. Nekiálltak takarítani, aztán kész. Estére lehetett közlekedni, semmi gond nem volt.
Ehhez az egészhez hozzájött még az, hogy Gábor pont ezen a napon utazott Drezdába, Lipcsén keresztül. Odáig repült, majd kb. 100 km-t kellett még autóznia. Hétfő reggel még nem volt nagyon vészes a helyzet, de csütörtökön újabb adag hó érkezett, Gábor aznap jött volna haza, de lezárták a bécsi repteret, törölve volt szinte az összes járat. Én persze mondtam neki, hogy maradjon ott ahol van, majd lesz valami, de nem, nekik be kellett ülni még aznap délután az autóba, és kocsikázni 7 órát hazafelé. Cyn ugyanezt játszotta el itt a szomszédban, mert Tomi meg Stuttgartban volt, és ő is pont aznap jött hazafelé, neki is törölték a gépét, így ő is hazaautózott, egyedül. Kicsit sem rágtuk le a körmünket, áááá, dehogy....


Ami miatt még fontos volt épp akkor, hogy Gábor itthon legyen péntekre, az egy nyílt nap volt. Nagyon gondolkozunk azon, hogy Rolit egy másik iskolába adjuk. Nagyon nem tesz jót neki az a közösség, ami ebben a suliban van, most már bevetették a pszichológust is, hogy segítsenek Rolinak, mert nagyon nem bírja elviselni azt a közeget, amiben van. Ezek a gyerekek teljesen más kultúrából jönnek, mások a normák, a viselkedés, és Roli fene nagy igazságérzete nem tolerálja, vannak emiatt zűrjei, de figyelnek rá, és próbálnak neki segíteni.
Elkezdtünk keresgélni, és találtunk egy nagyon szimpatikus, evangélikus iskolát. Egy zeneiskolával működik együtt, évfolyamonként 3 osztály van, és itt egész más arcok voltak, a gyerekek, a szülők... Így néz ki belül... Nekem tetszett, olyan tisztaság volt, hogy öröm volt nézni!

 
Mivel Gábor hazaért épen és egészségesen, el tudtunk menni, beszélgettünk az igazgatóval is, leadtunk jelentkezési lapot, még Martinnak is, nem árt előre intézkedni. Ez amúgy egy magániskola, itt is vannak külföldi gyerekek, főleg diplomaták gyerekei járnak ide, és állítólag jó híre is van. Annyit tudtak mondani akkor, hogy mivel tele vannak az osztályok, várólistára teszik Rolit, de telefonáljunk, hátha történik valami.
 
Friss (mai) hír ezzel kapcsolatban, hogy Roli úgy van várólistán, hogy ha akad hely, akár azonnal is lehet váltani. Martint pedig szeretnék majd megismerni később. Ma beszélt a sulival Gábor. Csak reménykedek benne, hogy a diplomaták közül valakinek épp most kell költöznie.... 

Gyász Bólyon

Elment valaki megint a bólyi csapatból... :(((
Igazából még fel sem fogtam... Időnként eszembe jut, próbálok belegondolni, de nem megy. Nem tudom elhinni, hogy Gyula bácsi nincs ott többé. 91 évet adott neki az Ég. Ő a nagypapám bátyja, a nagymamám nővérének a férje volt. Szép élete volt, bár neki nincsenek gyerekei, a család, mi, mindig ott voltunk velük. Nagyon szerettem őt, rengeteget voltunk kinn nyaranta a Tukárban náluk, a fél gyerekkoromat velük töltöttem Bólyon. Mikor megtudtam, megrohantak az emlékek... előszedtem azt a képes videót is, amit a 90. szülinapra csináltunk... Még mindig hallom a nevetését, meg ahogy énekelték a Papával számtalanszor: "Zsuzsikám! Hogyha fáj kicsi szíved...." Hjaj, Feri bácsi is nagyon hiányzik a tercettből ám... Aztán azt, hogy : Pisst verrucht??? (Bist du verrückt?=Bolond vagy? csak ez svábul van...) Az a csodaszép írása, ma már senki nem tud olyan cirkalmasan írni, mint ahogy ő tudott...
 
Épp hogy visszaértünk Bécsbe, akkor már tudtuk, hogy valami nem stimmel, nincs jól Gyula bácsi, nem eszik, nem iszik... Aputól jöttek a hírek, de hogy ennyire gyorsan történik minden, az váratlan volt... Bár neki jobb így. Annus tánti mesélte, hogy nem szenvedett, nem fájt neki semmi. Szombaton hazajöttünk, és hétfőn jött a hír, hogy elment, elaludt csendben, otthon. Gyors szervezkedés után el tudtam menni én is Bólyra a temetésre, ott akartam lenni, elbúcsúzni tőle. Megmondtuk a fiúknak is, ismerték ők is jól, bár az utóbbi időben sajnos Gyula bácsi már nem nagyon ismerte meg a körülötte lévőket. Döbbenetes volt a fiúk reakciója, nem is gondolná az ember, hogy egy 7 meg egy 4 éves gyerek mennyire pontosan felfogja ezt az egészet. Roli zokogott, egy idő után Martin is elsírta magát, alig lehetett őket megnyugtatni, mondták, mondták, ami jött belőlük... Roli a végén azt mondta: Jézus vigyáz rá most már ott fenn.
 

 
Drága Gyula bácsi, sosem feledünk el, igyál egy jó pohár bort fenn az Égiekkel!

LINK a képekhez a temetésről...

Az a fránya orrfolyás

Az a pár nap még otthon.... orvoshoz mászkálással telt. Roli keresztanyukája adott egy telefonszámot nekem, egy fül-orr-gégész doktor bácsiét a F-O-G Klinikán. Mivel karácsonykor az ügyeletes orvos is ezt tanácsolta, ha már otthon voltunk, és tudott fogadni, elmentünk hozzá. Egy borzasztóan kedves orvos volt, Rolival, meg velem is nagyon jó fej volt! Meghallgatta azt a sokmindent, amit elregéltem neki Roliról. Az (volt) a helyzet, hogy október óta folyt az orra, mindenfélét kapott rá, és ez már a 3. kör antibiotikum volt neki, és nem nagyon használt. Mindig az jött ki, hogy arcüreggyulladása van. Amint a gyógyszer után eltelt egy hét, kezdtük előlről az egészet. Kezdett már nagyon elegem lenni az egészből, és nagyon nem hittem az itteni gyerekorvosnak sem, keresni is fogok egy másikat... Haza sajnos nem tudok szaladgálni.
 
Szóval ez a doki bácsi meghallgatott, 10 percig meséltem neki a story-t, megnézte Rolit, és közölte, hogy nincs semmi komoly baja, arcüreggyulladás meg főleg nincs! Ne is kapjon több gyógyszert, mert semmi szükség rá. Inkább valamilyen allergiára gyanakodott a nyálkahártya alapján, és aztán elkezdett kérdezősködni.... A sokadik kérdés ez volt: szokott-e Roli sokat böfögni, vagy kiskorában bukott-e sokat. Itt volt az első IGEN válasz... Erre rávágta, hogy akkor simán lehet, hogy egy rejtett, eddig ki nem derülő reflux-a van, és bizony ez is okozhat ilyen tünetet, mint ez a makacs orrfolyás-orrdugulás páros. Én csak néztem. Hogy nem merült ez még fel egyik orvosnál sem? Nosza, kapott egy receptes orrspray-t, meg egy babáknak való refluxos gyógyszert, ami arra van, hogy megvédje a nyálkahártyát a visszafolyó gyomorsavtól.
Elkezdtük szedni, egyszer kell csak, este, és láss csodát, egy hónapja Rolinak eltűntek a reggeli bedugulós, prüszkölős, orrfolyós műsorai! Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ezek után, épp most beszéltem meg, hogy jövő héten megyünk kontrollra...

Ünnepek otthon

Igazából a Karácsonyi Ünnepek, és az utána következő időszak Újévig nyugis volt. Akadt sok program, egy dolog árnyékolta be az egészet, hogy a fiúk mindketten betegek lettek. Mikor megérkeztünk Kőbányára, Apu volt nagyon vacakul, aztán hogy ő ragasztott-e valamit a fiúkra, vagy máshonnan jött, nem tudom... Karácsonyra (24-ére) Roli lázasodott be, 39,2 volt a láza 2 napig, életében nem mértem még neki ilyen sokat, gyógyszer sem volt nálam túl sok... Hirtelen azt sem tudtam, mit csináljak vele, de sikerült lenyomni neki. 24-én délután elvittem őt is Bábszínházba, amíg érkezett a Jézuska, akkor épp jól volt, de estére már nagyon nem. Másnap, 25-én megjártuk az ügyeletet is a János kórházban, de semmi újat nem tudtak mondani, szedett épp egy antibiotikumot, igaz, hogy másra... 3. nap már jobban volt, de nem mertünk elmenni a keresztszüleihez, nehogy átvigyünk valami bacit nekik. Másnapra, mikor mentünk volna Velencére wellness-ezni 3 napot négyesben, Martin lett lázas, ugyanaz végigment rajta, mint Rolin. Elmentem vele is, ott, Kőbányán orvoshoz, oda, ahova minket vitt régen Anyu, le kellett mondani Velencét is, nem akartam egy lázas gyerekkel egy szállodai szobában tengődni... Így akadt más program, mozi, koncert, színház... Jó volt nagyon mindegyik, rég voltam már ilyen helyeken... :)
Szilveszter napján kimentünk délelőtt a műjégre, csodaszép idő volt, jöttek Ágiék, Máté meg mi, nagyon jól éreztük magunkat, Rolit beadtuk egy órás oktatásra is, aztán csak úgy csúszkáltunk, egész jól ment neki a végére! Ezer éve nem koriztam... :) 
 

A szilvesztert Gábor capoeirás barátaival töltöttük, rájöttem, hogy ez az éjszakázás már nagyon nem akar menni, iszonyat álmos lettem éjfél után... De jópofa volt a sok hülyülés, amit ezek csináltak... :D

Újév napja a szokásos, 11 éve. Délelőtt újévi koncert a TV-ben, aztán délután a szokásos baráti evészet a Dionysos-ban, jó volt megint, idén megint egy pocaklakóval és két új barátnővel többen voltunk! :)

Utána volt még pár nap otthon, Keszin, de ez egy másik poszt témája már... :)

Roli-buli

Egy posztot már írtam Roli szülinapjáról, most itt a folytatás. :) (Végre... de hogy hol van az a rengeteg fotó, azt nem tudom....)
 
Mivel nagyon szeretett volna a magyar barátaival is ünnepelni, szerveztem neki egy meglepi bulit Pesten. Nem tudott semmit, és szerencsére sikerült egy nagyon klassz helyet találni az eseményhez, főleg Karácsony előtt 2 nappal! ITT voltunk, ajánlom mindenkinek, mert szuper, és tényleg erre van kitalálva! Mi csak odamentünk, vittük az enni-innivalót, jól éreztük magunkat, és elpakoltak utánunk! :)
Roli nagyon meglepődött, ott volt mindenki, akit szeretett volna látni, senki nem volt beteg! Jött egy bűvészbohóc is, nagyon jót szórakoztak vele a gyerekek, nagy kacagás volt a műsor közben! Jó volt látni azt a sok csillogó gyerekszemet... :) A kicsiknek is rengeteg játék volt, lehetett hintázni, motorozni, de az tény, hogy a két ugrálóvárnak volt a legnagyobb sikere! 3 órás volt a buli, a végére az összes gyereknek patakokban folyt a víz a fejéről! :) Még jó, hogy volt hajszárító is, tudják itt, hogy mi a dörgés... :)
Rolitól el voltam ájulva! Nagyon nem szeret szerepelni, inkább elbújik, de itt, a legjobb barátai között teljesen kinyílt, vicces volt, vagány, elragadó, a lányok meg imádták... :) Mivel ő volt az ünnepelt, vele szórakozott a bohóc leginkább, vele játszott nagyon sokáig, és Roli hősiesen állta a sarat, bár Kamuthy Florci sem volt piskóta... :) Mindenki szuper ügyes volt, aki mert szerepelni.
 
És végre én is a bulival foglalkozhattam, volt időm beszélgetni mindenkivel egy picit, élvezni, hogy Roli, meg a gyerekek mennyire örülnek, részt vehetettm mindenben, ez volt a legjobb az egészben! :)
 

Isten éltessen még egyszer, Tündér Lala!! :)