Még egy futóverseny... és két izgalmas dolog

Tegnap volt a Wachau Maraton... Gábor ment megint félmaratont futni. Spitz an der Donau - Dürnstein - Krems an der Donau útvonalon futottak, végig a Duna partján, azt mondta, hogy nagyon szép a környék. Izgult, mert amilyennek kinézett az időjárás, még az is benne volt a pakliban, hogy itthon marad. Szakadt az eső előtte 2 napig, és vasárnapra sem jósoltak jobbat. Végül csak elindult, és mázlija volt nagyon, mert csak az elején csöpögött egy picit, sőt! A végére már inkább kellemetlenül volt meleg... Le is sült a válla az ujjatlan pólóban. Jól sikerült, de nagyon kipurcant megint, nem csodálom, 21 km, az nagyon sok...

Szombaton volt az AMAPED évnyitó, a vacak idő miatt ott sem voltak túl sokan, de ma elindult az élet a magyar iskolában is. :-) Kezdődik a szokásos hétfő esti őrület. Na jó, nem is... Csak sokáig tart mindig. Most egész kényelmesen odaértünk, négyen. Három gyereket vittem, jött Viki is, ő Martinnal járt már tavaly is, és ő is ugyanide jár iskolába, Tullnerbach-ba. Itt jött az egyik izgalmas dolog. :) A Fiat ugyanis 4 személyes... Hova ül a 3 gyerek? Utána néztünk, Ausztriába, ha máshogy nem megoldható, ülhet előre egy gyerek is, ha rendesen, gyerekülésben utazik. Roli volt a szerencsés, nagyon izgalmas volt neki, hogy elől ülhetett, macerálta a gombokat, kezelte a rádiót, és állandóan magyaráztam neki, hogy ha belehajol a tükörbe, akkor nem látok... :) De hát olyan érdekes volt, elhiszem... :)

A másik izgalom pedig reggel volt. Együtt mentek ketten suliba, busszal!! Megbeszéltük, hogy mit fognak csinálni, ha beérnek a suliba majd, hogy Roli előbb "adja le" a Martint, köszönjenek be együtt, aztán mehetnek öltözni. Mivel én múlt hét végén nagyon vacakul voltam (brutál nátha), Gábor hozta-vitte a fiúkat, mert épp itthon volt... Beszélt pár szót Eva-val, aki megdícsérte Martint, hogy nagyon ügyes, még azt is mondta, hogy ha nem tudná, hogy magyar, nem mondaná meg róla... És ő is mondta, hogy nyugodtan elengedhetjük őt is busszal, majd figyelnek rá. Nem is volt semmi gond. Este kérdeztem Martint, hogy na, milyen volt? Ő meg... "Hát... picit azért rázkódott a busz..." :)

Voltak ismerősök is, még osztálytársa is ott ült elől... Délután meg olyan sárosan jött el, elcsúszott valahol kinn, a derekától a bokájáig az egyik oldalán a ruha csupa sár volt, jól nézett ki. Mint egy kis ágrólszakadt gyerek... Mondtam is neki, hogy ugye nem kell az iskolába már váltóruhát vinni neki?? Komolyan, az oviban nem volt ilyen koszos, mint itt néha... :) Kipottyant a második foga is! Alul, és már bújik mögötte az új is!

Holnap indul a Ringató is, kíváncsi leszek, mennyien leszünk... Aztán kedd este szülői Rolinál, majd csütörtökön indul a zeneovim is, na, az még nekem is izgalmas lesz, még sosem csináltam ilyet, de majd most! :) Pénteken meg irány Pest, Ringatós esemény lesz... 

Zajlik az élet ezerrel. :) 

Első hét a suliban és egy futóverseny

Már el is telt az első iskolai hét, elkezdődött a második... Most még viszem őket kocsival, de Martin nagyon menne már busszal, szerintem a jövő héten már elengedem őket...

Szépen épülget az új iskolaépület, van némi felfordulás emiatt, de alakul... Azt mondják, hogy januárra kész kell, hogy legyen...

Két táskás manó :)

Martin első munkája a suliban, olyan büszkén hozta! Ez egy akasztó nekem... :) 

Martinnak nagyon tetszik. Kedden hatalmas lelkesedéssel kezdte mondani, hogy "Anyaaa! Tanultunk matekot!!" Édes volt... A tanítónéni is mesélte, hogy elképesztő a gyerekek lelkesedése, sokan a heti adag házi feladatot leadták már másnap, meg úgy kell őket szünetre felállítani az asztaltól, mert nem akarják abbahagyni a munkát... :)

Volt szülői is... Aranyosak a szülők, picit hosszúra nyúlt, de ez egy elsős osztálynál érthető... Mondjuk nekem volt sok olyan, ami már nem volt újdonság, de nem baj. Mindenki bemutatkozott (iskolaorvos, délutánosok, hittan tanár, stb...) megbeszéltük, hogy mi hogyan fog zajlani... Házi feladat mindig egy heti adag lesz, hétfőn kapják, és következő hétfőn kell leadni, amennyi sikerül, annyi... Mikor pénteken eljöttünk, mondta nekem Eva, hogy ha nem akarja csinálni a hétvégén, nem baj, nehogy erőltetve leültessem vele! Én csak néztem... Martin hazahozta a Planarbeit-ot is, egy ez ilyen terv, van benne sok feladat, amikkel egy bizonyos időn belül kéne elkészülni... Nézem, mi van ráírva, időkeret: 4-5 hét! Martinnak már a 80%-a kész volt... Nem baj, fő a lelkesedés! :) Azért Eva sem semmi... Két oldalas Elternbrief-et írt a hétvégén (levél a szülőknek) a heti munkáról!! Vicces volt (és nekem nehéz olvasni), mert itt, ugye nem egyértelmű, hogy kit tegezünk, és kit magázunk, de ha meg van beszélve, akkor lehet tegeződni. Na most így totál másképp kell írni is... Eva megírta a levelet párhuzamosan tegeződve, és magázódva is... :) Hű, bele is gabalyodtam helyenként... Aztán jött a levél egy anyukától, hogy ugye mindenkinek jó, ha tegeződünk? :) Hát igen, Evanak is egyszerűbb lenne egyféleképpen írnia...

Egyik nap jövünk hazafelé, Martin azt mondja nekem: Anya, az ovi nem volt jó. Ez a suli sokkal jobb nekem! :) A délutánokat is jól bírta, azt mondta, hogy finom volt az ebéd is... Ettől a héttől már biztosan többen lesznek délután is, nem egy csoportban vannak Rolival.

Roli is jól érzi magát, most már abszolút benne van az osztályban, és sokkal nyugisabb is lett. Uli is mondta nekem egyik nap, hogy Roli mennyire megváltozott, és ő is úgy érzi, hogy mostanra sikerült teljesen beilleszkedni, látszik, hogy egész másképp működnek a kapcsolatok is, és hogy mennyire örül ennek, mert ő nagyon kedveli Rolit amúgy is. :) Örültem nagyon!

Na az vicces volt, hogy mentem értük délután, nagyon nem akartak hazajönni, szép volt az idő, kinn játszottak a gyerekek az erdőben... Egyszer odaszólok: Roli (!), gyere, mennénk haza.... Néz a többi gyerek Rolira, és mondják... Roliiii? A becézésen voltak meglepődve, aztán elkezdték húzni vele Rolit, na gyorsan el is döntöttem, hogy előttük csak Roland lesz. :) Itt nem becézik a neveket, furcsa volt nekik nagyon. :)

Martinnak megint elkezdett begyulladni a foga. Sikerült eljutni az itteni fogorvoshoz, aki nézte, aztán mondta nekem, hogy picit sokat volt nyitva a fog (előző héten vészmegoldás volt), de kapott bele gyógyszert, most várunk, hogy mi lesz vele, úgy tűnik, hogy lehúzódik a gyulladás, de szerintem nem 100%-os...

Rolit meg haza kellett hozni csütörtök reggel, mert hívott a tanítónénije, hogy sír, mert fáj a szeme, és nagyon piros is neki... Szaladtam, aztán telefon a gyerekorvosnak, mehettünk is aznap délben, azt hittem, kötőhártya gyulladás, de nem. Allergia miatt volt. Kapott homeopátiás szemcseppet, az egész szépen rendbe tette neki, meg elkezdett szedni ilyen allergia elleni gyógyszert is (egy hónapig kipróbáljuk), hát sokkal jobb, tiszta az orra, nem orrfújással kel minden reggel így... Ha kell, hát kell.

Mivel nem volt más baj, másnap ment iskolába megint.

Szombaton elmentünk a városba, 1-2 dolgot megnéztünk, voltunk vásárolni, majd bementünk fagyizni egyet, meg sétálni... Vasárnap pedig futóverseny volt Pressbaumban, egy régi futóverseny, most volt az 50. évforduló, Karriegellauf-nak hívják, a Karriegel az egy hegy ott Pressbaum túlsó végén... Volt a felnőtteknek verseny (kb. 8 km), és a gyerekeknek korosztályonként. Roli rögtön akart menni, Martin az utolsó pillanatig azt mondta (amíg még lehetett jelentkezni), hogy nem akar. Amikor persze odaértünk már akart volna, de akkor már késő volt. Az egészet végig durcizta, hogy ő nem kaphat semmit... Megbeszéltük, hogy legközelebb mindenképpen megy. :)

Roli találkozott több osztálytársával is (csupa fiú) együtt mentek futni, és hát a 3A osztály a Norbertinum-ból tarolt, az első 5-ben 4 gyerek volt Tullnerbach-ból, abból 3-an osztálytársak. :) Roli 4. lett, nagyon hajtott a végén, ügyes volt! Gábor is lefutotta a nagy versenyt, kifogott rajta a szintkülönbség, meg hogy erdei pálya volt, helyenként elég nagy sárral tarkítva... De ő meg volt magával elégedve. :) Következő vasárnap Wachau-ba megy félmaratont futni megint...

Megvan a rajtszám...

Hátán a címke... 

Hű, mennyi serleg... Roli közölte: jövőre én is kupát viszek haza! 

Roli, Lovis, Ben, Tom... ebből hárman osztálytársak

A csapat Tullnerbach-ból... (az ő korcsoportjukban, a fiúknál)

A fő szurkoló és fő morcos... itt még éppen nem... :) 

Vigyázz, kész... Rajt!

Gábor is befutott

Eredményhirdetés

Büszkeség! :) 

Iskola - duplán...

Ez a nyár is eltelt... Volt sok pihenés, függönyvarrás, pakolás, tábor, Balaton, Budakeszi, kórustábor, sok-sok program itt-ott, Anyu 60.szülinapja, ami nagyon jól sikerült... Meg sok eső... őrület egy idő volt sokszor, bár, mi még egész jól megúsztuk, Balatonon nagyon jó volt az a két hét... Van sok kép, de most még nem válogatok... Majd... talán.... Ha lesz egy pici, használható, felesleges időm... 

Ma elkezdődött az iskola. Kétszeresen is. Martin is első osztályos lett, Roli harmadikos. Olyan nagyok már... Ma még csak a nyitó nap volt, Rolinak két óra, Martinnak csak egy... De nagyon izgultak! :) Én is hülyeségeket álmodtam az elmúlt napokban, valami kalácsról, meg hogy Martint majd nem is ide, hanem az Örs vezér terére kell vinnem suliba, jáááájjjjj..... :-D 

Anyuék megint jöttek, Roli első napján is ott voltak, jött velük sok ajándék a Tüte-be (az a bizonyos tölcsér), és ment velük egy gyerekágy is... Mert hogy a fiúk kaptak egy emeletes ágyat is. Nagyon tetszik nekik, Roli még egy kislámpát is kapott, hogy olvashasson este, meg mentünk színes lepedőt is venni hozzá... Nagy a boldogság. :-) 

Szóval elindult a suli. Időjárás: szakad az eső. De nagyon. Roli reggel elment busszal, hogy tutira beérjen, nem is volt később sem parkolóhely. Ő ment 8-re, mi Martinnal 9-re. Nagy volt a tumultus, a köszöntés beszorult a folyosóra a belső udvar helyett. Bementünk Martinnal a termükbe, ahol leültek egy körbe, és beszélgettek, majd kis tízórai volt nekik, már a szülők nélkül. Mi addig büféztünk egyet. Martin nagy lelkesen jött ki, holnap kezdődik csak igazán az iskolás élet. 

11-es elsős van az osztályukban, és mivel ez integrációs osztály (lehet, hogy már írtam), van még 3 gyerek, akik idősebbek, de nem tudom, hogy mi a probléma velük, mert külsőleg nem látszik rajtuk semmi. Majd biztos kiderül...
Jöttek a negyedikesek is, kis ajándék Tüte-kkel, meg énekeltek is nekik egy dalt, aranyos volt. :-)
Lesz mindig egy segítő tanár is velük... 

Roli is nagyon lelkes volt, örültek egymásnak a gyerekek, azt mondta, nagyon jó volt, szülinapoztak is (két nyári kislányt ünnepeltek meg), és jött két új lány is az osztályba, így most 18-an lesznek. 

Hazajöttünk, gyors ebédet csaptunk a tegnapi maradékból, aztán Anyuék elindultak hazafelé a még mindig szakadó esőben. Olyan lehangoló ez az idő... :-( 

Estére volt még egy szülői megbeszélés.... Gábor kapott egy sms-t, hogy a Musikschule-ban lesz a Bläserklasse (fúvós osztály) megbeszélése. Fiúk átmentek a szomszédba, mi meg rohantunk. Eső még mindig szakad. Kiszállunk a kocsiból, szaladtunk az épülethez, jól megáztunk, mert elfelejtettem esernyőt vinni (lüke!!!)... Gyanús volt, hogy nincs ott senki, az épület zárva.... Gábor telefonál: rossz helyre küldték az sms-t, nincs ott ma semmi. Vicces volt... Jót nevettünk az egészen, visszarohanás a kocsiba, majd haza. Roli meg is lepődött, hogy milyen hamar hazaértünk. :-)
Közben érkezett egy szülinapi meghívás Martinnak, egy volt ovistársához... :-) 

Holnap már iskolatáska, tornazsák, egyéb felszerelés is megy velük együtt.... Beindult a mókuskerék megint, és nagyon nehezen vesszük fel a tempót, én legalább is... De sebaj, menni fog. :-)
Két iskolás fiam van. Most születtek. El sem hiszem. És olyan büszke vagyok rájuk. :-)