Benkóék kalandjai Ausztriában: Első hét a suliban és egy futóverseny

Már el is telt az első iskolai hét, elkezdődött a második... Most még viszem őket kocsival, de Martin nagyon menne már busszal, szerintem a jövő héten már elengedem őket...

Szépen épülget az új iskolaépület, van némi felfordulás emiatt, de alakul... Azt mondják, hogy januárra kész kell, hogy legyen...

Két táskás manó :)

Martin első munkája a suliban, olyan büszkén hozta! Ez egy akasztó nekem... :)

Martinnak nagyon tetszik. Kedden hatalmas lelkesedéssel kezdte mondani, hogy "Anyaaa! Tanultunk matekot!!" Édes volt... A tanítónéni is mesélte, hogy elképesztő a gyerekek lelkesedése, sokan a heti adag házi feladatot leadták már másnap, meg úgy kell őket szünetre felállítani az asztaltól, mert nem akarják abbahagyni a munkát... :)

Volt szülői is... Aranyosak a szülők, picit hosszúra nyúlt, de ez egy elsős osztálynál érthető... Mondjuk nekem volt sok olyan, ami már nem volt újdonság, de nem baj. Mindenki bemutatkozott (iskolaorvos, délutánosok, hittan tanár, stb...) megbeszéltük, hogy mi hogyan fog zajlani... Házi feladat mindig egy heti adag lesz, hétfőn kapják, és következő hétfőn kell leadni, amennyi sikerül, annyi... Mikor pénteken eljöttünk, mondta nekem Eva, hogy ha nem akarja csinálni a hétvégén, nem baj, nehogy erőltetve leültessem vele! Én csak néztem... Martin hazahozta a Planarbeit-ot is, egy ez ilyen terv, van benne sok feladat, amikkel egy bizonyos időn belül kéne elkészülni... Nézem, mi van ráírva, időkeret: 4-5 hét! Martinnak már a 80%-a kész volt... Nem baj, fő a lelkesedés! :) Azért Eva sem semmi... Két oldalas Elternbrief-et írt a hétvégén (levél a szülőknek) a heti munkáról!! Vicces volt (és nekem nehéz olvasni), mert itt, ugye nem egyértelmű, hogy kit tegezünk, és kit magázunk, de ha meg van beszélve, akkor lehet tegeződni. Na most így totál másképp kell írni is... Eva megírta a levelet párhuzamosan tegeződve, és magázódva is... :) Hű, bele is gabalyodtam helyenként... Aztán jött a levél egy anyukától, hogy ugye mindenkinek jó, ha tegeződünk? :) Hát igen, Evanak is egyszerűbb lenne egyféleképpen írnia...

Egyik nap jövünk hazafelé, Martin azt mondja nekem: Anya, az ovi nem volt jó. Ez a suli sokkal jobb nekem! :) A délutánokat is jól bírta, azt mondta, hogy finom volt az ebéd is... Ettől a héttől már biztosan többen lesznek délután is, nem egy csoportban vannak Rolival.

Roli is jól érzi magát, most már abszolút benne van az osztályban, és sokkal nyugisabb is lett. Uli is mondta nekem egyik nap, hogy Roli mennyire megváltozott, és ő is úgy érzi, hogy mostanra sikerült teljesen beilleszkedni, látszik, hogy egész másképp működnek a kapcsolatok is, és hogy mennyire örül ennek, mert ő nagyon kedveli Rolit amúgy is. :) Örültem nagyon!

Na az vicces volt, hogy mentem értük délután, nagyon nem akartak hazajönni, szép volt az idő, kinn játszottak a gyerekek az erdőben... Egyszer odaszólok: Roli (!), gyere, mennénk haza.... Néz a többi gyerek Rolira, és mondják... Roliiii? A becézésen voltak meglepődve, aztán elkezdték húzni vele Rolit, na gyorsan el is döntöttem, hogy előttük csak Roland lesz. :) Itt nem becézik a neveket, furcsa volt nekik nagyon. :)

Martinnak megint elkezdett begyulladni a foga. Sikerült eljutni az itteni fogorvoshoz, aki nézte, aztán mondta nekem, hogy picit sokat volt nyitva a fog (előző héten vészmegoldás volt), de kapott bele gyógyszert, most várunk, hogy mi lesz vele, úgy tűnik, hogy lehúzódik a gyulladás, de szerintem nem 100%-os...

Rolit meg haza kellett hozni csütörtök reggel, mert hívott a tanítónénije, hogy sír, mert fáj a szeme, és nagyon piros is neki... Szaladtam, aztán telefon a gyerekorvosnak, mehettünk is aznap délben, azt hittem, kötőhártya gyulladás, de nem. Allergia miatt volt. Kapott homeopátiás szemcseppet, az egész szépen rendbe tette neki, meg elkezdett szedni ilyen allergia elleni gyógyszert is (egy hónapig kipróbáljuk), hát sokkal jobb, tiszta az orra, nem orrfújással kel minden reggel így... Ha kell, hát kell.

Mivel nem volt más baj, másnap ment iskolába megint.

Szombaton elmentünk a városba, 1-2 dolgot megnéztünk, voltunk vásárolni, majd bementünk fagyizni egyet, meg sétálni... Vasárnap pedig futóverseny volt Pressbaumban, egy régi futóverseny, most volt az 50. évforduló, Karriegellauf-nak hívják, a Karriegel az egy hegy ott Pressbaum túlsó végén... Volt a felnőtteknek verseny (kb. 8 km), és a gyerekeknek korosztályonként. Roli rögtön akart menni, Martin az utolsó pillanatig azt mondta (amíg még lehetett jelentkezni), hogy nem akar. Amikor persze odaértünk már akart volna, de akkor már késő volt. Az egészet végig durcizta, hogy ő nem kaphat semmit... Megbeszéltük, hogy legközelebb mindenképpen megy. :)

Roli találkozott több osztálytársával is (csupa fiú) együtt mentek futni, és hát a 3A osztály a Norbertinum-ból tarolt, az első 5-ben 4 gyerek volt Tullnerbach-ból, abból 3-an osztálytársak. :) Roli 4. lett, nagyon hajtott a végén, ügyes volt! Gábor is lefutotta a nagy versenyt, kifogott rajta a szintkülönbség, meg hogy erdei pálya volt, helyenként elég nagy sárral tarkítva... De ő meg volt magával elégedve. :) Következő vasárnap Wachau-ba megy félmaratont futni megint...

Megvan a rajtszám...