Elternsprechtag, azaz fogadóóra a suliban

Megvolt tegnap este... Pici csúszással, de nem volt gond, fiúk a szomszédban játszottak Hannáékkal, amíg mi a suliban voltunk.

Tulajdonképpen semmi különöset nem mondott a tanítónéni (Susi, Szúzi-nak kell mondani, amúgy Susanne) Roliról... Egy dolog most is megvan, nagyon nehezen koncentrál, dolgozik egyedül... állandóan beszélni kell vele, állandóan magyaráz, ott kell lenni mellette, ami a suliban ugye nem megy... Mondtuk, hogy igen, pici kora óta kell neki mindig a közönség, a folyamatos visszacsatolás... Meg ez a duzzogósdi, amit bedob, ha nem tetszik neki valami... Mondta Susi, hogy ez nehéz, de most kezd rájönni, hogy hogyan tudja ezt kezelni nála. Hát igen... itthon detto ez megy... De ami más, hogy az előző suliban Isabell, a régi tanítónéni szerintünk feladta, hogy kitalálja, hogy mit lehet Rolival ilyenkor csinálni, nem is tudta, mit csináljon, meg ott nagy volt a zűrzavar is... Itt Susi nem ilyen, ebben is látszik, hogy sokkal több a tapasztalata, és Roli szereti nagyon Susit, annak ellenére, hogy azt mondják: ő a legszigorúbb tanítónéni a suliban... Viszont nála rend van, és Rolinak ez nagyon kell. Többször láttam, hogy szalad oda hozzá, megöleli, örül neki... És Susi is neki... Susi nem mondta, hogy ezzel bármilyen komoly probléma lenne. Susi egy halk szavú, nagyon nyugodt valaki, kedves, de nem az a bájolgós tipus... 

Mesélte, hogy Roli mindent tud, a matekot imádja, nem lehet neki annyi matekos feladatot adni, amennyit szeretne, a némettel (írás-olvasás) annyira nincs jó barátságban, nem a kedvence, de tudja, amit kell, ügyesen ír, olvas, ezzel sincs semmi gond. 

Említettük neki, hogy Roli nem érti azt, hogy mit jelent az, hogy "kein, keine"... a tagadást, mert az ugye magyarul picit másképp működik... Megoldja beszédben máshogy, de a múltkor valahogy ez előkerült, és Roli nézett nagy szemekkel, hogy ez most hogy is van... Ezt most mondtuk, ezen meglepődött, és mondta is, hogy most hirtelen nem is tudja, hogyan kéne erre rávezetni, de majd kitalálja, meg figyel rá... Még jó, valószínűleg sosem kellett neki még ezt tanítani... :-) 

Csináltam az osztálynak adventi koszorút, azt most megint megköszönte, örült neki nagyon. :)

Lesz most egy olyan dolog, hogy "Adventi jótétemény"... vagy mi a csuda... Húztak neveket, és aki akit húzott, azt meg kell hívnia valamilyen kellemes időtöltésre... hű, ez így elég lükén hangzik... :) Szóval: Roli Leoni-t húzta, egy kislányt, és neki kell valamit felajánlani, egy süti-sütést, teázás keksszel és játék, egy séta a tó körül, vagy nem is tudom... szóval valami hasonlót, együtt tölteni 1-2 órát... ezt kell most a hétvégén kitalálni, hogy mi legyen az, mikor, hol, stb... kell írni egy meghívót. 

Beszéltünk még a szülinapról, hogy hogyan lehet ünnepelni benn az osztályban... 

Még azt is mondta, hogy a gyerekek nagyon brutálisak tudnak lenni egymással néha... Sajnos igen, kímélet, az nincs. :( 

Szóval minden rendben, ez a lényeg. :)

A végére Gábor jelentkezett, hogy segít ott maradni elpakolni a büfét, amit az Elternverein csinált a szülőknek... Én meg szaladtam haza a fiúkért. 

Voltak tegnap kirándulni a délutános gyerekek, Rolinak nagyon tetszett, olyan boldogan rohant oda hozzám a vonatállomáson! :) Emeletes vonattal mentek oda-vissza, és a múzeum is szuper volt! Halakat láttak, kitömött állatokat, meg földrengést csináltak, tanultak Szent Leopoldról (most volt az ünnepe), csupa érdekes dolog volt! És nagyon meg is dicsérték Rolit, hogy ügyes és rendes volt nagyon! :) Úgy örültem! Két hét múlva mennek Schönbrunnba... 

Újabban nem akarnak időben lefeküdni, 25-ször kell mondani, hogy menjenek már fürödni, aztán meg nem bírnak reggel felkelni... Ráadásul most, hogy megjött az igazi hideg idő, több a ruha is, több idő is kell az öltözéshez, így még inkább piszkálni kell őket, hogy időben kész legyünk... Nem baj, majd megszokják. 

Holnap vendégek érkeznek: Máté, az unokatesóm jön a barátnőjével, Andival a hétvégére, jönnek Adventezni Bécsbe... :) És szülinapra is hivatalosak vagyunk, ide a szomszédba. :) 

Hó és napsütés

Bocsánat, de egyszerűen nem tudok betelni vele... :)
Ma még a nap is kisütött!
Ma is vigyorgás van... :)))
Az utak tiszták, a sulihoz vezető út is rendben volt...
És találtam egy hentest is!!! :) Zöldségest még nem... vagy piacot... az lenne még a tuti.... Pékség is van, olyan, ami vasárnap és ünnepnap is nyitva van délig... :) Jó tudni...

Ezt látni a konyhából... :)

Ezt meg a fenti szobából... :)

Tél

Én ma egész délután vigyorogtam, mint a vadalma... :))))

Délelőtt Ringató volt, megint sokan voltunk, és már énekeljük a karácsonyi-téli dalokat is. Miután meggyógyítottam a gitáromat (elszakadt egy húrja), olyan jó hangulata volt... :) Mikor kijöttünk, akkor kezdett szakadni a hó... Most először idén... Felültem a vonatra hazafelé, és ez fogadott... :)

Majd otthon ez... Annyira széééép, nem? :)))

Miután hazaértem, Gáborral elszaladtunk téli futócipőt venni. Mindenáron ki akarja még ma próbálni, de még picit beteg, ma elküldtem orvoshoz, kapott köptetőt, remélem, beszedi. Nem vészes, megfázott a múltkor. Most két napot itthon maradt, de egész nap munka, munka, munka... Azért már jobban van. :)

Délután mentem a fiúkért oviba, suliba, Martin teljesen bezsongott a hótól... :) Itt épp a patika előtti kis fenyőfáról piszkálta a havat... 

Majd mentünk Roliért, érdekes, ő nem volt annyira lelkes, pedig imádja... Próbált hógolyózni, de az nem tetszett, hogy hideg, és vizes... Mondtam, hogy majd előszedjük a havazós ruhát, akkor lehet azt is... Holnap mennek kirándulni St. Pölten-be, most hirtelen azt sem tudom, mit adjak rá... Ezt találtuk az iskola belső udvarán... :)

Az oviba menet abban a kis utcában szembejött velem egy óriási hószörny... Hókotró, nagyon komolyan nézett ki... :) És természetesen minden takarítva van, gond nélkül mentem fel a sulihoz azon a kanyargós úton... Ki vannak szórva azonnal a pici is kavicsok is... 

Kinézek itthon ezen az óriási ablakon, a kis mécsestartókon hósipka... Olyan szép és aranyos... Megjött a karácsonyi hangulatom is. :) Winter Wonderland.... Vagy Winter Wunderland? :) 

Vendégség

Semmi extra nem volt a héten. Megint. Talán csak egy-két dolog... 

Lemondtuk az úszást most, majd remélem, a következő kurzustól folytatjuk. Nagyon drága is, nekem nagyon össze-vissza is volt mostanában, amiket tanulgattak, és olyan sok a program az Adventi időszakban, hogy nagyon fáradtak hétköznap a fiúk, azért az húzós, hogy szinte minden este fél8-8 körül érünk haza... Akkor csúszik a lefekvés, reggel kelni kell, és Martinnak olyan rossz kedve volt egész héten, egyszerűen kialvatlan volt. Épp elég most a magyar suli meg a capoeira.

Martin volt iskolában az ovisokkal, tetszett neki megint. :) Roliék sok mindent csinálnak az iskolában délutánonként, a múlt héten egyik nap mozi-délután volt. Megint voltak könyvtárban, visszavitte a Technik könyvet, és ki is hozta újból. :) 

Pénteken eljöttek hozzánk Benkó Annáék vacsorára, meghívtam őket. Ők is itt laknak egy ideje Bécsben, Anna Gábor unokatesója, és nagyon ritkán találkozunk, gondoltam, így karácsony előtt jó lenne találkozni, beszélgetni. A fiúk is nagyon szeretik őket. :) Ettünk-ittunk, játszottunk, beszélgettünk, majdnem éjfél volt, mire elindultak hazafelé. 

Hétvégén meg punnyadás. :) Főztem finom ebédeket, csináltunk Rolival az osztálynak adventi koszorút is, kérte Susi (a tanítónéni), hogy valaki vállalja el, hogy csinál, Gábor meg pont ment be a suliba valamit megbeszélni, és akkor mondta, hogy én megcsinálom szívesen. Persze megbeszéltük előre. :) Elmentem a héten, megvettem hozzá mindent, szép lett... zöld és krémszínű, naranccsal, fahéjjal, gömbökkel.... felavattam a nemrég vett ragasztópisztolyomat is, hogy ezzel milyen könnyű dolgozni! :) Eddig nem volt, de hogy miért nem?? :)

Roli készül nagyon már a szülinapjára, megengedtem neki, hogy meghívhat néhány barátot is, már azt is eltervezte, hogy mik lesznek a programok... :) Első program: diszkó... :)

Most derült ki, hogy dec.7-én lesz a Magyar Intézetben (Collegium Hungaricum) Mikulás Ünnepség, és Kaláka koncert lesz! Jó lenne eljutni nagyon... Aznap lenne még itt a szomszédban, a Gasthof-ban majdnem pont ugyanakkor egy iskolán kívüli találkozás a szülőkkel, beszélgetés, eszem-iszom.... Talán összehozzuk mind a kettőt...
Megvan a szállásfoglalás a síeléshez is, megint Murauba megyünk, Füzesi Annáékkal, ők is nagyon lelkesek, szerintem jó lesz  nagyon, csak az idő is legyen jó, meg hó is legyen... Talán jön a hó a jövő héten, egy pici, jobban is örülnék neki, mint ennek a nyálkás időnek, ma egész nap esett... dehogy... ömlött, abba sem hagyta... Utálatos nagyon, egész nap égett a lámpa, mert tök sötét volt.... Nem szeretem ezt az időt, akkor már inkább a hó. A gyerekek is nagyon várják már! :) 

Mindenféle

Kész... Nem tudok címet kitalálni... Igazából semmi lényeges nincsen, most nyugis időszak van még kb. egy hétig... Apróságok történtek, meg sok dolgon gondolkodom így, hogy közeleg a Karácsony... 

Múlt héten voltunk úszni. Én nem úsztam most, helyette figyeltem a fiúkat... Érdekes volt, miközben néztem az órát, azon gondolkoztam, hogy Budakeszin Roli hogyan tanult, amikor járt heti 2x is egy évig. Itt, őszintén szólva nem sok módszert látok a dologban, de pancsolnak, próbálkoznak, és azért ügyesednek is. Az, hogy mindenhol leér a lábuk, nem annyira jó, mert úszás helyett sokszor ugrándoznak a vízben... Budakeszin, az úszóiskolában lehetett követni, hogy hol tartanak, és az volt az első, hogy megtanuljanak rendesen felfeküdni a vízre, háton, majd hason is. Csak lábtempó, de az biztos legyen. Az év végére Roli akkor háton, lábtempóval végigúszta a 25-es medencét... vagy 33 volt? Nem emlékszem... Itt most az volt az érdekes, hogy vannak gyakorlatok, de olyan össze-vissza. Tanulnak mellúszást, pici gyorsúszás-szerűt, most háton próbálkoztak, de még egyik gyereknek sem ment az, hogy háton feküdjön a vízen, de már csinálták a kartempót is... persze totál nem ment a piciknek, de a nagyoknak sem... Szóval olyan kaotikus nekem ez az egész... Jó, azt tudjuk, hogy Magyarországon az úszásoktatás nagyon magas szinten van... Itt állítólag az Amelienbad-ban (Reumannplatz) van két magyar edző, mindenki azt meséli, hogy nagyon szuperek, és ott tényleg úszásedzés van. Ja, amíg ott laktunk, nem tudtam, meg felújították a fürdőt. Most, hogy eljöttünk onnan, mindenhonnan azt hallom, hogy ha rendes edzésre akar járni valaki, akkor oda kell menni hozzájuk... Pech... Nagyon messze van, oda biztos, hogy nem fogunk eljárni, egy óra oda, egy óra vissza... Nem baj, vízben vannak, mozognak, szeretik... Most kell befizetni a folytatást a héten... 

Pénteken megint voltunk orvosnál Rolival. Kezdődött a köhögés már megint. Minden reggel. Orrdugulás, de nem jön semmi, köhögés, szenvedés... Én takarítok, amennyit lehet, mindent mosok, ágyneműt is (nem csak a huzatot!), nem lett jobb sokkal, csak egy picit... Elvittem az itteni doktornénihez, mondta is, hogy megint hallatszik, hogy valami zörög odabenn... Úgyhogy ismét esténként gyógyszer (Singulair), és napi 3x inhalátor, ami hörgőtágító. A szteroidot nem engedtem. Ezzel a kombinációval teljesen jól elvan Roli, sokkal jobb a helyzet már most. Meg is mérték Rolit, 23 kg és 126 cm. Megint nőtt. :-)
Emiatt az egész miatt elgondolkodtam, hogy milyen jó lenne egy szárítógép... Vagy, hogy jó-e egyáltalán... Akinek van, az nagyon szereti, dicséri... Tudom, a villanyfogyasztás, meg nem is olcsó... De ez a mosás-mennyiség, ami van, plusz még az ágyneműkkel is szórakozok (most már szinte az összes mosható, ami itthon van), amit ugyanúgy ki kell teregetni, és az nem szárad olyan könnyen, akkor addig nem tudom a ruhákat mosni, mert hova teregetem ki... arról nem is beszélve, hogy amíg lógnak a szárítón, addig is porosodnak, meg szöszölnek... 1-másfél napig muszáj, hogy kinn lógjanak. Pára azért itt is van, de közel nem olyan durva, mint a másik lakásban volt. Viszont egyelőre szárazság sincs a fűtés miatt, az jó. 3 ruhaszárító van állandóan tele fenn, ott elfér, de ott meg a gyerekeknek csinálja a plusz párát, az sem jó... Nem tudom, nem tudom, nem tudom.... Számolgattam, ha havonta elvinném az ágyneműket tisztítóba, egy év alatt simán behozná az árát (elég drága itt a tisztító sajnos). Nem csak Roliét kéne kimosni, hanem az enyémet is. Nekem nem olyan vészes a dolog, de Rolinál azért érezni a hatását, hogy kevesebb nyűggel ébred, ha éppen kimostam mindenét, amiben alszik. Nyáron nem érdekes, de ősztől tavaszig horror... 

Szombaton elmentünk Gáborral, vágatott a hajából picit, majd ő ment capoeirázni, aztán délután találkoztunk Füzesi Annáéknál, átmentünk hozzájuk pizzázni. (Marci volt Martin csoporttársa az előző oviban, Peti, az apukája segített még sokat a költözésnél, vele hoztuk át a pianínót is). A fiúk - mert ott is két fiú van, 4,5 meg 2,5 évesek - 3 órán keresztül fel-alá rohangáltak, motoroztak, vadultak... Ádám le is röpült a kanapéról a vége felé... a pizza nagyon finom volt, jót beszélgettünk közben és teljesen immunisak voltunk arra az őrületre, ami körülöttünk folyt... :-) Valószínű, Annáék becsatlakoznak hozzánk síelni februárban, ők még nem voltak sosem, megint Murau-t vettük célba, remélem, találunk szállást még... Szeretném, ha összejönne... 

Rolival kicsit nyűglődünk mostanában... Van ez a Wochenplan a suliban, amit önállóan kéne megcsinálni. Hát ezzel nagyon nem halad. Sosem. Most próbálta rávenni Gábor, hogy a maradékot csináljuk meg itthon együtt, nagyon sok volt neki még ahhoz, hogy kész legyen. De természetesen a számítógépes feladat mindig kész van elsőre... És közben megy a harc. Bambul, mindent csinál, csak azt ne kelljen. Az írás is... Ha odafigyel, és nem kell kapkodni, akkor nagyon szépen tud írni. Most már egész sok betűt tudnak folyóírással is, az is nagyon szép, olvasható, egészen egyforma... Mondjuk nekem nagyon furcsa még ez a betűkép, néha ránézek, és hirtelen nem is tudom elolvasni, de majd megszokom... Teljesen másképp formálják a betűket. De a múltkor olyan macskakaparást találtam a füzetében, hogy elájultam. Arra nem volt beírva semmi. Majd amit együtt írtunk itthon, és mutattam Rolinak, hogy hogyan javítson, ha elrontja,  ott meg oda volt írva, hogy ezt nem így kéne... Nem értem... Mindegy, jövő héten lesz Elternsprechtag (ez a fogadóóra), már írom a kérdéseket... Tegnap olvasni is kellett, mivel a héten még Márton-nap volt a téma, előszedtem a Ludas Matyit. Megcsináltam olyanra a netről, hogy az iPad-en is lehessen olvasni, hátha akkor több kedv lesz hozzá... 3,5 A4-es oldal volt, és Roli elolvasta! És még tetszett is neki! Ahol izgalmasabb volt, ott egész felgyorsult a tempó is. :-) De ott kellett üljek vele végig, és hangosan olvastuk, mert iszonyat sokat találgat sajnos még mindig. Nem baj, nagyon örültünk neki! :-) Utána mondtam, hogy most mondjuk el nagyjából, hogy miről szólt a mese... Slusszpoén: Elkezdte magától majdnem szó szerint visszamondani a mesét!! Nem igaz, hogy milyen feje van ennek a gyereknek!!! :-)))
Találtam egy oldalt, ahol nagyon sok mese van fenn, vannak rövidebbek is, és át lehet tenni kis szerkesztéssel pdf-be, így lehet az iPad-en is olvasni, jó nagy betűkkel, hogy könnyebb legyen... Majd megcsinálok még többet... 

Lesz még kirándulás az iskolával, jön nemsokára a Mikulás, Adventi vásár a suliban, itt a faluban is, Roli szülinapja, jönnek majd vendégek is, kezdődik az Advent, kéne dekorálni a lakást picit, hű, olyan klassz boltot találtam a múltkor! :-) Virágos, de nagyon sok dekorálós dolog is volt... Lassan jön a karácsonyi készülődés is, meg ki kéne találni, hogy mi hogyan legyen majd az utazással, a szünettel... Jajj.... Van egy gyűrűs naptáram, a múltkor Martin bűvölte nagyon... Mondtam neki, hogy azt ne piszkálja, firkálja, mert az anyának az Agya! De tényleg... anélkül elvesztem, minden kis hülyeség abba van felírva... :-)

Laternenfest 2013

Márton-napi lámpás felvonulás... avagy a Laternenfest Tullnerbach-ban... :-)
Nagyon cuki volt. És az idő is kegyes volt, nem esett az eső, nem fújt a szél, jól felöltöztünk, így hideg sem volt. Még én sem fáztam, mondjuk volt rajtam ruha bőven!
Ilyen csodaszép lámpásokat csináltak az oviban, minden gyerek a sajátját, szerintem ez a legszebb, ami eddig volt a fiúknak... Viszont a mécses már nagyon modern, elektromos mécses volt... :-D Jót nevetettem rajta, viszont így nem kell attól félni, hogy elalszik, vagy megéget valamit... Jópofa. 

Fél 5-kor találkozott a sereg az ovi előtt, sokan voltunk nagyon. Roli összetalálkozott pár iskolás társával, innen ment a bandázás, alig láttam, jó kedve volt. Először ki sem akart mászni a kocsiból, gondolta, úgysem ismer senkit. Tévedett... :-) Majd pár mondatban beszédbe elegyedtem egy anyukával, az ő kisfiával bandázott Roli, mindketten másodikosok... Mikor valamit magyarul mondtam Rolinak, meglepődve rám nézett: te magyar vagy?? Magyarul persze... :-)) Na, örültünk nagyon egymásnak... Bár ő végig németül beszélt a gyerekeivel, azért vicces volt nagyon. Az ovi előtt elénekelte a gyereksereg a slágert: "Ich geh' mit meiner Laterne..." Majd elindultunk. Jó nagy kört, végigjártuk a falut, nagyon helyes utcákban voltunk, szép házakkal... hangulatos volt, bár nekem picit rohanós... Mindegy. :-) 

 Martin itt áll a bal szélén a képnek,
Roli tavalyi kabátja van rajta, meg a csíkos sapkája...

Majd megérkeztünk az egyik utca végén egy ilyen kis tér-szerű részre, ahol égett egy máglya, körbeálltuk, majd volt egy kis műsor: a Vorschulkinder-ek (akik jövőre suliba mennek) adták elő Szent Márton történetét. Pontosabban az ovi vezetője mesélte, a gyerekek meg eljátszották. Aranyosak voltak nagyon, Martin volt a kapu egyik oldala... :-) Valahol azért látszik egy picit... 

Roli bandázik... 

Amikor vége lett a műsornak, még egyszer énekeltünk, akkor már mindenki, a szülők is, majd elindultunk hazafelé. A gyerekek kaptak még egy tasakban sütit is. Aranyos volt, hangulatos volt nagyon. Majd a kocsihoz visszavezető úton Roli elrohant a srácokkal előre, a sötétben, kiabáltunk utánuk, semmi.... úgy eltűntek, hogy alig találtul meg őket... Jól le lettek szidva, nem kellett volna ez a végére... :-( Ráadásul egy egész forgalmas utcában csinálták ezt, a vonatállomás mellett... Kár volt a hangulatért... Mérges voltam nagyon. 

Fotó kevés lett, szinte lehetetlen ilyen sötétben, főleg, hogy tele van mindenkinek a ruhája fényvisszaverővel... Talán azért látszik valami... Pár videó is van, megmutatom, azért valami talán visszajön... :-)

Martin itthon ajándékot is kapott: egy kalózos mappát a magyar iskolás dolgaihoz, kalózos matricát, varázsszínezőt és egy kalózos karkötőt, ez inkább ilyen csuklószorító-féleség, meg egy kalózos pénztárcát. Boldog Martin-napot Macipofi! :-)
Gábor sajnos nem tudott velünk jönni, ő éppen úton volt Budakeszi felé, egész héten nem látjuk, mert Magyarországon kell megint dolgoznia. :-(
Én javulgatok lassan, még mindig fújom az orrom, de már nem csavar, nem tüsszög, és néha szelel is... Hurrá! :-)

Nátha

Ez most nagyon vacak... :-(( Tüsszög, csavar, dugul, folyik, sehogy sem jó.... De, egy kád forró vízben ücsörögve elviselhető, nagyon jó ez a Tetesept Erkältungs Bad fürdőolaj, DM-ben lehet kapni... De hát nem ülhetek egész nap a vízben... Éjjel alig aludtam, Martin befészkelte magát közénk az éjszaka kellős közepén, alig aludtam tőle, meg az orromtól, aztán kiköltöztem a kanapéra, de ott sem volt az igazi... A Ringatót is lemondtam, a mai alkalmat én tartottam volna, de ennyi bacival nem megyek babák közé, meg énekelni sem tudnék fél perces orrfújások mellett... Ráadásul menet közben kiderült, hogy még hospitálni is jöttek volna... Ez van... :(

A fiúk elmentek vásárolni délelőtt, majd miután hazajöttek, Martin állandóan jön, ölelget, kérdezni, hogy mit segítsen, cukipofi nagyon! :) Legszívesebben agyon puszilgatnám, olyan kis aranyos, de akkor ő is náthás lesz... Így a csak a lábam kap az öleléséből inkább... :)

Sül a csirke a sütőben, sok-sok hagymával meg gyümölccsel, a fiúk rendelték, meg ezzel legalább nem kell vacakolni, mellette állni... 

Tegnap áthívtak Timiék minket játszani meg palacsintázni, jött Hannának egy magyar kisfiú osztálytársa is, Tobi, egész jól megvoltak a gyerekek, bár Tobi érdekes egy kissrác, elég pörgős, de nem volt vita, volt, hogy alig láttuk őket egy órán keresztül... Tobi fél évvel fiatalabb, mint Roli. Mára is hívtak, ma egy másik barát jön hozzájuk, szintén magyarok, szintén egy kisfiúval, hát, talán a fiúkat átengedem... Pedig olyan jót dumáltunk, mi felnőttek... :)

Capoeira edzés

Tegnap megint mentünk... Nagy volt a lelkesedés is... :)

Most megint a régi edző tartotta, Roli nagyon örült neki! Vittük a berimbau-t is, meg a kicsi pandeiro-t is (csörgödob, három is van itthon különböző méretekben). Sajnos a berimbau-t nem rakták össze, én meg egyedül nem tudom felhúzni, de megígérték Rolinak, hogy a jövő héten kipróbálják! Martin is nagyon ügyes volt megint, bár most fél óra után jött, hogy elfáradt, de nem ez volt az igazi baja.... Egy elég nehéz mozdulatsort próbáltak tanulni, neki ez még sok volt picit... De a végén a rodába már beállt, meg is lepődtem! Tuti, hogy mindent Rolitól lesett el, mert ezt ő még nem tanulta edzésen.... Nagyon kis ügyes volt!
Roli pedig a végén úgy döntött, hogy ha már hoztunk dobot, akkor ő beáll zenélni, meg is dicsérték, ügyes volt, a ritmusérzékével semmi baj nincs. 

Van videó is róluk, nézzétek! :)

(Egy kis magyarázat: a Roda az, amikor a résztvevők körben ülnek vagy állnak, és két ember a körön belül játszik egymással, és közben egyesek zenélnek a hangszerekkel, és énekelnek is hozzá)

Martin első rodája

Roli zenél...

Roli roda... 

Sok-sok fotó érkezik!

Hjajjj, de jó is volt ez a szünet.... :-))) Iszonyat sok képem van megint, jó nézelődést! :-)

Először is voltunk vonatokat nézni a fiúkkal és Tomi papával.... KÉPEK ITT

Majd találkoztunk régi barátokkal, hancúroztunk, rohangáltunk.... KÉPEK ITT

Voltunk a temetőben is, meglátogattuk a dédik sírját... KÉPEK ITT

Velencén pedig iszonyat sokat pancsoltunk, és csináltam egy sorozat fotót a fiúkról is.... Íme!  KÉPEK ITT

Ha valaki nem lát valamit, nem tud megnyitni valamit, sikítson!!! (Írjon itt megjegyzést...) :) Próbálok akkor intézkedni... 

A régebbi albumokat előbb-utóbb törölni fogom... 

Van pár videó is, mutatom...

Őszi szünet

Hazaértünk.... Kalandos egy hét volt.... Ígérem, hozom hamar a képeket is, de most gyorsan megírom, hogy mik történtek az elmúlt egy hétben. 

A múlt hétvégét Anyuéknál töltöttük, vonatnézés, mese-hegyek az M2-n, egy találkozás régi barátokkal a Szent István parkban, mozi Gáborral és Ágival, majd vasárnap délután felmentünk Libegővel a Normafához sétálni egyet. Oda jött Apu meg Hugi is, jó volt, szép volt nagyon az esti kilátás a hegyről, finom volt a kürtőskalács is... :-) 

Vasárnap este átmentünk Budakeszire. Hétfőtől csütörtökig ott voltunk, én minden délelőtt programoztam, voltam kozmetikusnál, meg Ringatót nézni. Gábor keddtől csütörtökig sajnos dolgozott, nem volt velünk. Délutánonként a fiúkkal programoztunk: hétfőn Alidáékhoz mentünk, ott ebédeltünk, késő délutánig játszottak a gyerekek. Kedden Pomázra mentünk az unokatesókhoz, nagy hancúr volt Bazsival és Borival, Gergő pedig elképesztően aranyos kisbaba! :) Szerdán Dabasra mentünk fogorvoshoz, Martinnak sajnos kilyukadt két foga egymás mellett, azt kellett rendbe tenni, egy hős volt, meg sem nyikkant!! Majd kávé és tea után visszaautóztunk Kőbányára még egy picit, pedikűr is volt anyuéknál, így arra is beneveztem. Erre a túrára Alidát is vittük magunkkal. Volt egy kis kavarás, csütörtökre terveztük, hogy átjön Ali a fiúkhoz, végül szerda lett belőle, aztán nem akarták elengedni egymást, így elvittük őt is magunkkal világot látni. :-) Csütörtök délután meglátogattuk Zoéékat is, volt goffri, borocska, hancúr, csillám tetoválás, beöltözés, közös fürdés a gyerekeknek, meg már azt sem tudom, hogy még micsoda, nagyon élvezték... :-) Minden este későn értünk haza, a fiúk úgy dőltek ki, mint akiket fejbe vágtak. :-)

Pénteken összecsomagoltunk, és irány Velence! Előtte még beugrottunk Agárdra egy percre, Cyn-nek vittem el egy kis ruhácskát, aztán mentünk is tovább. Agárdon ebédeltünk a Gulyás Csárdában, hogy az a hely mennyire szuper!! Másnap is visszamentünk... :-) Nagyon odafigyelnek minden apróságra, isteni finom minden, az adagok óriásiak, gyönyörűen fel van újítva, szóval szuper volt! Ebéd után elfoglaltuk a szobánkat, és 2 napig fürdés, fürdés, fürdés... na jó, egy kis játék is volt a játszóházban, meg nagyokat aludtunk. Két szobánk volt, amiket össze lehetett nyitni, nagyon élvezték a fiúk! Sajnos egy picit beárnyékolta az egészet Gábor derékfájása (fogalmunk nincs, mitől lehet), de végül megmasszírozták neki alaposan, meg a meleg víz, és az úszás jót tett neki, bár még mindig nem múlt el neki teljesen. Én is voltam szaunázni, jókat pancsoltunk a fiúkkal, volt kinti medence is, meleg vízzel.... Klassz ez a szálloda, közvetlenül a tóparton van, kinn is lehet mindenfélét csinálni a gyerekekkel, meg benn is... Esténként gyerekeknek volt előadás, egyszer gyerekszínház, egyszer koncert... Az étterem is klassz volt, tetszett a fiúknak, hogy olyan sokféléből lehet választani. :-) 

Vasárnapra az egyik szobát meghosszabbítottuk, így tudunk maradni kora délutánig... Délután kettőkor én felültem a vonatra, irány Pest, megint koncert volt a Psalteriummal, végül Gábor elengedett, hogy énekelhessek, megígértem, hogy elérem még az esti vonatot, ők meg délután hazaindultak kocsival. A koncert nagyon jól sikerült, majd taxiba pattantam, hogy elérjem a vonatot, aztán a taxi dugóba került. Kifizettem, kiszálltam, szaladtam.... Ott a vonat, de nem Railjet, és csurig tele van... Kérdeztem a kalauzt, hogy kell-e pótjegy, bármi... Mondja, hogy igen... Puff.... Az nincs. Nem mondta a néni a pénztárban, hogy kéne. Hívtam Gábort sokszor, végre visszahívott, hogy mi legyen, maradjak másnap reggelig, vagy menjek ezzel a vonattal...? Mentem. Az utolsó pillanatban felugrottam a vonatra, és utána Győrig állni kellett, mert annyira tele volt, meg sem lehetett mozdulni. Szerencse, hogy nem volt csomagom... Jött a kalauz, végül nem kellett pótjegy sem, nem mondott semmit, aláírta a jegyemet és kész. Győrnél sokan leszálltak, így le tudtam ülni végre. Majd Bécsben elmentem a Metró végállomásáig, oda kijött elém Gábor, és kocsival hazamentünk. Előtte megbeszélte a fiúkkal, hogy elmegy anyáért, ha felébrednek, nincs gond, jövünk hamar haza... Nem is volt gond, aludtak, mint a bunda. Ha nem jön értem, éjfél körül érek csak haza... Gábor is mesélte, hogy nekik sem volt egyszerű az út, sokan voltak, baleset is volt, majd a pályán dugó Győrnél. Mindezek mellé még szakadó eső, és szélvihar... A fiúk aludtak, ők nem sokat vettek észre az egészből... Majd a határ után 10-15 km-es dugó a pályán megint, azt még nagyjából ki tudták kerülni, de így nekik is sokkal tovább tartott hazaérni, mint ahogy tervezték... Az a lényeg, hogy mindenki szerencsésen hazaért. :-)

Jó sűrű hét volt, az tény. És most vissza kell csöppenni a hétköznapokba. :-) Most Karácsonyig nem is megyünk haza, gondolom, majd jön az Advent, hátha jön egy-két ismerős... :-) Őrület, hazamegyünk pihenni, és hullafáradtan jövünk vissza. :-D Na jó, azért ez túlzás, jó volt nagyon! :-)

Jönnek a képek is, ígérem! :-)