Szépül a lakás...

Egy hete vagyunk Bécsben, csak pakolunk, pakolunk....

Most itt tartunk:

Nagyon klassz segítőcsapat jött velünk, Ági, Ádám, Máté, köszi nektek a rengeteg segítséget!!!

Gábornak sajnos közben is dolgoznia kellett, nem tudott eljönni szabira, és még itthon is pakolt, szerelt.... Nagyon fáradt szegénykém. Még szerencse, hogy hosszú hétvégéje lesz, mert itt most csütörtökön ünnepnap van, péntekre meg szabit vett ki.

A fiúk, Roli és Martin még élvezik a nagyszülők kényeztetését, az első héten Gábor szülei vigyáztak rájuk, akkor még mentek oviba, bölcsibe, voltak a Várban kirándulni, majd anyuék levitték őket Balatonra. Sajnos Roli beteg lett, egy napot lázas volt, de már kap gyógyszert, és állítólag szépen javul.
Martin pedig (ha jól tudom) rákapott a pelus nélküli életre, és előszeretettel öntözi a kertben a vakondtúrásokat... :)

Azt hiszem, jól tettük, hogy otthon hagytuk őket.... ami itt volt..... !!!

Jó lenne, ha itt lennének, nagyon hiányoznak már... Hétvégére megyünk haza, jövő hétfőn jönnek ők is velünk Bécsbe! :) Nagyon kíváncsi leszek, hogy mit szólnak majd a lakáshoz, a szobájukhoz, van már nekik egy-két klassz program-ötletem is....

Költöztünk...

2011. június 14, kedd.... a nagy nap....

Reggel 8-ra jött a teherautó, egy 3,5 tonnás, ponyvás piroska. Pontosan ott voltak, aminek nagyon örültem. A felmérésnél a főnök úgy saccolta, 2 óra alatt lepakolnak. Feljöttek a szállítók a lakásba körülnézni, és rögtön frászt is kaptak, hogy mennyi doboz van.

Elkezdődött a pakolás, és amikor a teherautó hátuljában a plafonig már 2 sor doboz fel volt pakolva, és indult a 3. sor is, akkor elkezdtek aggódni, hogy hogy a csudába fognak még ide a bútorok beférni??

Mi ugyan, amit lehetett, szétszedtünk, de még így is rengeteg minden volt fenn a lakásban, pianínó, a kanapé... Robi (a főnök) vad telefonálásba kezdett, hogy szerezzen egy nagyobb járgányt, mikor én hívtam Aput, hogy gáz van, kéne a kisbusz, amiről pár nappal ezelőtt beszéltünk. Mázlink volt, a kisbusz (nem is volt kicsi!) aznapra szabad volt, bónuszként jött egy kedves Úriember is vele együtt, hogy még aznap haza is tudja vinni. Így már sínen volt a dolog, a tervezett 2 óra helyett 5 óra alatt sikerült bepakolni, így délután 1-kor elindult a csapat. Az úton Biatorbágy és Tatabánya között 2x akkora felhőszakadást kaptunk a nyakunkba, hogy kb. semmit nem láttam ki a kocsiból, de szerencsére utána már szép napos időnk volt. Délután 4 - negyed 5 felé értünk Bécsbe.

Bécs határában...

A megmentőnk :)

Mindjárt ott vagyunk!

Itt jött a következő finomság, kiderült, hogy az alattunk lévő lakásba is pont akkor költöznek, és csak 1 lift van... így el kör ment nekik, egy nekünk. Picinkét hosszabb időbe telt így a cipekedés, de este 8-ra az utolsó bútordarab is felkerült a lakásba. :) Hurrá!!! Megérkeztünk!