2013. március 10., vasárnap

Penész???

Közeleg a tavaszi szünet, már megvan az időpont az allergia-vizsgálatra, ahova megyünk mind a ketten Rolival. Roli megint visszaesett, minden reggel arra ébredek, hogy Roli kijön a nappaliba, és elég rondán köhög, prüszköl, próbálja fújni az orrát... Majd én is felkelek, ugyanaz... dugul az orrom, tüsszentenem kell, fújom, de alig jön ki valami...
A párátlanító minden mosásnál megy, muszáj, különben nagyon dohos lesz a levegő ott hátul... meg a hálószobákban is...
Pár hete nem bírtam már bezárni a bejárati ajtót sem, nem vitte a kulcs. Gábornak még csak-csak sikerült, de nekem nem, nem akartam feszegetni, nehogy beletörjön a kulcs, de nem volt jó érzés úgy otthagyni a lakást, hogy tudom, hogy nincs bezárva. A zár alól meg csorgott ki a rozsdás lé, gondoltam, hogy na, jól be van rozsdásodva, azért nem megy...
Gábor telefonált, hogy jöjjenek már ki megjavítani... Jöttek is a szerelők (mázlimra az egyik magyar volt!), szétszedték, és ez a látvány fogadott.... Durva, nem?

 

Tiszta penész, és rozsda volt az egész... A bejárati ajtó tetején is ott voltak a penészfoltok, és végig, mindenhol nedves volt az ajtó, lenn a küszöb is... Kondenzvíz... Valahonnan jön ez az iszonyatos mennyiségű víz, de hogy honnan?? Nem csodálom, hogy 60% felett lenne a páratartalom, ha nem menne ilyen sokat ez a masina...
 
Kicserélni nem tudták sajnos, megtisztították, amennyire lehet, lefotózták, hogy bejelentik, mert mondták, hogy ez a következő telet már nem bírja ki, ki kéne cserélni. Most működik normálisan, ki tudja meddig...
 
Ezek után elkezdtem kutakodni a neten... Írták több helyen, hogy új építésű házaknál gyakran probléma, hogy nem hagyják kiszáradni a falakat, és nedves marad, majd ez a nedvesség szépen lassan párolog ki a lakások levegőjébe. Ami még rosszabb, hogy itt minden gipszkartonnal van beburkolva, és simán lehet, hogy a gipszkarton mögött a szerkezet is csupa penész... Nem tudom, a falakon nem látszik (még), csak találgatni tudok.
Létezik olyan is, hogy levegő-vizsgálat.. Kijönnek, mintát vesznek (nem tudom, hogyan), és megnézik, hogy mik vannak a levegőben (gomba, spóra, baktérium, stb.). Lehet, hogy érdemes lenne egy ilyet csináltatni... ?
 
Mindegy, ha megyünk allergiavizsgálatra, mindenképp rákérdezek, hogy lehet-e ezt is valahogy tesztelni, mert nagyon gyanús a dolog... A másik gyanúm a poratka, de akárhogy mosom, takarítom Roli ágyát, és a környékét, ezek a dolgok nem javulnak...
 
Nem szeretném, ha valami csúnya betegséget összeszednénk emiatt... Ezért is jó lenne költözni innen... Szeretem ezt a lakást, de nem akarom, hogy bármelyikünk beteg legyen tőle.

A város túlsó végén jártunk

Nemrég (1-2 hete) átruccantunk a város másik felére.
 
Martin ovistársa, Márton (benn az oviban így hívják, nekünk inkább Marci) egy nagyon aranyos kissrác, nagyon hasonlítanak Martinnal egymásra, egymás mellett van a szekrényük is, két kis szöszi... :) Nagyon hamar összebarátkoztam az anyukájával, Annával, Gábor együtt dolgozik az apukájával, Péterrel a T-Systems-nél. Marcinak van egy kisöccse is, Ádám, ő is totál szőke... :) Márton kb. 1 évvel fiatalabb, mint Martin... Na, én is mindig Mártont írok, mindig így mondják az oviban, Martin is... Jájj, bele lehet zavarodni, nem? Márton, Martin... :)))
Már régóta tervezzük, hogy összejövünk egyszer egy délután, játszani, beszélgetni, most sikerült csak, eddig mindig vagy program volt, vagy beteg volt valaki. Mikor kiderült, hogy merre laknak, én mondtam, hogy megyünk mi arrafelé, mert a városnak azon a részén még nem nagyon jártunk. Ez a 18. kerület, Währing a neve. Itt van:

Ez a 3 kerület, a 17. a 18. és a 19.  tulajdonképpen Bécs legjobb kerületei, kb. olyan, mintha Pestről átmennénk Budára, a II. vagy a XII. kerületbe. Ég és föld a különbség, egész más házak, egész más arcok járnak az utcákon... Csak hát az árak is olyanok sajnos...
Annáék a Türkenschanzpark mellett laknak, ott találkoztunk. TÉRKÉP
 
Meglepődve tapasztaltuk, hogy ott még tiszta havas-sáros volt az egész park, jókat dagonyáztak benne a gyerekek. Feljebb van jóval a városnak ez a része, nálunk már semmi hó nem volt, itt meg egy csomó. A 3 nagy egész jól összemelegedett, kiderült, hogy Marci nem is nagyon tudta, hogy Martin beszél megyarul, persze, mert az oviban Martin már nem nagyon szólal meg, ő mindig németül beszél, és Marcihoz is úgy szokott szólni. De itt már nem volt gond, Roli meg irányítgatta a kicsiket. Spontán összejött egy kis magyar csapat is rögtön, Annáék ismerősei, jót beszélgettünk velük. Sokan laknak arrafelé magyarok...
 
Mikor kezdett hűvösebb lenni, megmutatták a parkban a vonatnéző helyet, ott megy át egy alagútban a park alatt az S-Bahn, és egy szakaszon nincs teteje az alagútnak, álomhely a vonat-mániás kissrácoknak! :)
 
Hamar eltelt a délután, hazajöttünk, és én azonnal bújtam, és bújom azóta is a lakáshirdetéseket azon a részen... Tisztára beleszerettem abba a környékbe! De jó is lenne oda átköltözni.... Talán sikerül majd...