Ma volt a legrosszabb. 13 fok, szélvihar, némi eső.... már alig van tiszta melegruha, és ki sem tudom mosni nagyon, mert itt benn nagyon nehezen szárad meg, és hely is kevés, ahova tehetném....
Reggeli központi kérdés: Mit csináljunk ma???
Este már filóztunk: menjünk el valami fedett élményfürdőbe. Legközelebb ide a kehidakustányi élményfürdő van, aztán Zalakaros, van Siófokon is valami, de az nagyon kiesik.... És nemrég mesélt anyu huga nekem Sárvárról, hogy milyen klassz, nemrég újították fel, stb....
Itt vannak épp Apu barátai is Szepezden, és ők már többször voltak Kehidán pacsálni, ha rossz volt az idő. Ők is ezt tervezték mára, és mivel előbb indultak, mint mi, kértük őket, hogy hívjanak fel, hogy milyenek a viszonyok arrafelé, számítottunk rá, hogy ezren lesznek.... Sok lehetőség van itt az északi parton, ha nincs strandidő, de szinte mindegyik szabadtéri.
Jött a telefon, hogy katasztrófa az egész, nincs parkolóhely, és óriási a sor....Még jó, ilyen időben.... Na, mi legyen? Ők Zalakaros mellett döntöttek, én meg mondtam Apunak, hogy bár messzebb van picit Sárvár, de az már kiesik a Balaton közvetlen környezetéből, így talán van esély, hogy bejutunk.
Gyorsan visszafordultunk (már félúton voltunk Kehida felé), és szűk egy óra autózás után megérkeztünk Sárvárra. Volt még hely, így felcsillant a remény, hogy ma pancsolunk egy nagyot!
Bejutottunk, nem is kellett sokat várni, könnyen megtaláltunk mindent, és bevetettük magunkat a medencékbe, persze a gyerekrész volt a legfontosabb! Nagyon klassz volt, elviselhető volt az embersereg, szuperek a csúszdák, nagyon jól el voltak különítve a különböző életkorú gyerekeknek való részlegek, volt pici víz a babáknak, a picit nagyobbaknak klassz, nekik való csúszdák, egész nagy csúszdák, még a külső részen is sokan voltak! A víz mindenhol finom meleg volt, szóval jól döntöttünk! :)
Rolit ki sem lehetett szedni a víz alól, jó piros is lett a szeme, és csak rohant csúszni, én is mentem vele, jókat nevettünk, Martin is egész felbátorodott, az elején még izgult a víz miatt, a végén meg már egyedül csúszott, és ment a víz alá!
Ebédeltünk is egy jót, majd még egy rövid pancsolás, utána egy fagyi, meg egy kávé is belefért, majd muszáj volt hazaindulni, mert kezdtek a fiúk nagyon elfáradni, ki is dőltek a kocsiban.
Még ha messzebb is volt, szép úton mentünk, nem volt forgalom, a sárvári fürdő pedig nagyon szuper hely!! Akár csak 1 napra is. Ajánlom mindenkinek! :)
2011. július 25., hétfő
Balatonon vagyunk
Eltelt egy hét Budakeszin. Gábor szüleinél laktunk, itt is köszönöm szépen Balázs papáéknak a sok-sok segítséget, finomságot, mindent, nélkülük nem tudtam volna így összehozni azt a sok mindent, ami belefért ebbe a hétbe.
Voltunk a fiúkkal mindenféle orvosnál, vittem az autót szervízbe, találkozott a mi Keszis kis csapatunk, hatalmasat játszottak a gyerekek együtt, nagyon jól esett egy jót traccsolni a lányokkal Lilla, Andi, köszi még egyszer, hogy bevállaltátok a csapatot!! Egy fogamat is ki kellett húzni, azóta is nyűglődök vele, mert még fáj, mehetek holnap gyógyszerért... :(( Szóval rohangáltunk eleget, de nagyon jó volt otthon lenni picit..... Hiába van minden cuccunk Bécsben, nekem még Budakeszin van az otthon.... Megszerettem az elmúlt 10 év alatt, ott vannak a barátok, a gyerekeknek is ott vannak a barátaik... jó, tudom, majd lesz Bécsben is... már van is pár! :) (Majd mindjárt erről is írok....)
Szóval Budakeszin voltunk még, mikor bejött a zimankó... Nagyon hideg lett, esett az eső, és nem akart elállni... Indultunk volna csütörtökön, de napközben anyu hívott, hogy minek megyünk, menjünk át hozzájuk 1-2 napra, hátha javul a dolog....Keszin nagyon jó volt, de Gábor szülei is pakolásztak már, ők is indultak 2 hétre nyaralni. Így 1 napra átmentünk Kőbányára, és úgy tűnt, hogy itt tényleg jobb idő van, így pénteken beültünk a kocsiba, és lejöttünk. 1 délután erejéig jobb is volt, aztán vissztért a tél.... Valamit ki kellett találni, mert itt bezárva ülni a tv előtt a 2 örökmozgó kisráccal nem egy leányálom!
Találtam egy jó kis múzeumot Keszthelyen, egy hatalmas terepasztal a kiállítás egyik része, jönnek-mennek a pici vonatok, nagyon nagy sikere volt a fiúknál! És hogyan talál az ember bécsi ismerősöket? Tök véletlenül összefutottunk Roli egyik ovis csoporttársával pont itt, és az anyuka mesélte (picit ritkán láttam őket, most megtudtam, miért), hogy ők is Bécsben élnek, most már nem is fognak az ovi miatt hazajárni, és Bécsben nem is laknak tőlünk messze!! Ott 3 kisfiú van, apuka osztrák, és láthatóan a srácok is örültek egymásnak, együtt nézték a vonatokat. Remélem, Bécsben is tudunk majd találkozni! :)
A hét végén Apa is a Balatonnál táborozott. Gábor capoeirázik még régóta, és az itthoni csapat épp ekkor táborozott Balatongyörökön, így ő is meglátogatta a barátait, el tudott jönni szabira 2 napra. De vasárnap átjött inkább hozzánk, nagyon hiányzott már nekünk, mi is neki... Így 1 napot együtt töltöttünk, majd ő este visszament Bécsbe, még egy hét munka, aztán jön vissza hozzánk, csak lenne már jobb idő! Bár... hogy mikor, és hogyan jön, még nem tudom, mert közben egy szörf boldog tulajdonosa lett, és mindenképp magával akarja hozni, csak egy bibi van, hogy előbb el kéne menni érte Münchenbe.... Ajjaj!
Voltunk a fiúkkal mindenféle orvosnál, vittem az autót szervízbe, találkozott a mi Keszis kis csapatunk, hatalmasat játszottak a gyerekek együtt, nagyon jól esett egy jót traccsolni a lányokkal Lilla, Andi, köszi még egyszer, hogy bevállaltátok a csapatot!! Egy fogamat is ki kellett húzni, azóta is nyűglődök vele, mert még fáj, mehetek holnap gyógyszerért... :(( Szóval rohangáltunk eleget, de nagyon jó volt otthon lenni picit..... Hiába van minden cuccunk Bécsben, nekem még Budakeszin van az otthon.... Megszerettem az elmúlt 10 év alatt, ott vannak a barátok, a gyerekeknek is ott vannak a barátaik... jó, tudom, majd lesz Bécsben is... már van is pár! :) (Majd mindjárt erről is írok....)
Szóval Budakeszin voltunk még, mikor bejött a zimankó... Nagyon hideg lett, esett az eső, és nem akart elállni... Indultunk volna csütörtökön, de napközben anyu hívott, hogy minek megyünk, menjünk át hozzájuk 1-2 napra, hátha javul a dolog....Keszin nagyon jó volt, de Gábor szülei is pakolásztak már, ők is indultak 2 hétre nyaralni. Így 1 napra átmentünk Kőbányára, és úgy tűnt, hogy itt tényleg jobb idő van, így pénteken beültünk a kocsiba, és lejöttünk. 1 délután erejéig jobb is volt, aztán vissztért a tél.... Valamit ki kellett találni, mert itt bezárva ülni a tv előtt a 2 örökmozgó kisráccal nem egy leányálom!
Találtam egy jó kis múzeumot Keszthelyen, egy hatalmas terepasztal a kiállítás egyik része, jönnek-mennek a pici vonatok, nagyon nagy sikere volt a fiúknál! És hogyan talál az ember bécsi ismerősöket? Tök véletlenül összefutottunk Roli egyik ovis csoporttársával pont itt, és az anyuka mesélte (picit ritkán láttam őket, most megtudtam, miért), hogy ők is Bécsben élnek, most már nem is fognak az ovi miatt hazajárni, és Bécsben nem is laknak tőlünk messze!! Ott 3 kisfiú van, apuka osztrák, és láthatóan a srácok is örültek egymásnak, együtt nézték a vonatokat. Remélem, Bécsben is tudunk majd találkozni! :)
A hét végén Apa is a Balatonnál táborozott. Gábor capoeirázik még régóta, és az itthoni csapat épp ekkor táborozott Balatongyörökön, így ő is meglátogatta a barátait, el tudott jönni szabira 2 napra. De vasárnap átjött inkább hozzánk, nagyon hiányzott már nekünk, mi is neki... Így 1 napot együtt töltöttünk, majd ő este visszament Bécsbe, még egy hét munka, aztán jön vissza hozzánk, csak lenne már jobb idő! Bár... hogy mikor, és hogyan jön, még nem tudom, mert közben egy szörf boldog tulajdonosa lett, és mindenképp magával akarja hozni, csak egy bibi van, hogy előbb el kéne menni érte Münchenbe.... Ajjaj!
Roli szerelmes
Van egy kislány, aki már régóta jóbarátja Rolinak. Alidának hívják. Még picik voltak, mikor megismerték egymást, egy családi napközibe jártak, együtt vártuk anyukájával a tesókat....
Aztán ovisok lettek, az elmúlt évben csoporttársak voltak, sokat játszottak együtt, az ovin kívül is sokszor összejárt a Kiki-Lalás csapat, és egyszer csak jön Andi, meséli nekem, hogy Alida mesélte otthon, hogy neki a Roli a szerelme! Na, erre megpróbáltam én is faggatni Rolit, hogy neki van-e szerelme, erre néz rám, és kérdezi: Anya, az meg mi?? Akkor másik irányból: van-e olyan kislány, aki tetszik neki? Erre ő felsorolta az egész csoportot.... :D Bár erről is tudtam már, hogy szeretik Rolit a lányok, Alida anyukája, Andi mesélte, hogy kész háreme van Rolinak, sok kislány belé szerelmes... :) Én persze büszke voltam, pedig Roli nem egyszerű eset..... na, a végén kibökte azért a kis Casanova, hogy ki az igazi.... Alida.
A múltkor azt is megtudtam, hogy azért tetszik Alinak Roli, mert ő harcol érte! Hmm..... :)) Van egy harcos Casanovám.... Őrület kék szemei vannak, az biztos!
Édesek.... Dúl a szerelem, ha meglátják egymást, vigyorognak, mint a vadalma, csillognak a szemek, csattanak a puszik, ölelések.... jó látni őket nagyon, kár, hogy messze kerülnek egymástól.... :( Nem baj, majd jönnek reméljük látogatóba!
Aztán ovisok lettek, az elmúlt évben csoporttársak voltak, sokat játszottak együtt, az ovin kívül is sokszor összejárt a Kiki-Lalás csapat, és egyszer csak jön Andi, meséli nekem, hogy Alida mesélte otthon, hogy neki a Roli a szerelme! Na, erre megpróbáltam én is faggatni Rolit, hogy neki van-e szerelme, erre néz rám, és kérdezi: Anya, az meg mi?? Akkor másik irányból: van-e olyan kislány, aki tetszik neki? Erre ő felsorolta az egész csoportot.... :D Bár erről is tudtam már, hogy szeretik Rolit a lányok, Alida anyukája, Andi mesélte, hogy kész háreme van Rolinak, sok kislány belé szerelmes... :) Én persze büszke voltam, pedig Roli nem egyszerű eset..... na, a végén kibökte azért a kis Casanova, hogy ki az igazi.... Alida.
A múltkor azt is megtudtam, hogy azért tetszik Alinak Roli, mert ő harcol érte! Hmm..... :)) Van egy harcos Casanovám.... Őrület kék szemei vannak, az biztos!
Édesek.... Dúl a szerelem, ha meglátják egymást, vigyorognak, mint a vadalma, csillognak a szemek, csattanak a puszik, ölelések.... jó látni őket nagyon, kár, hogy messze kerülnek egymástól.... :( Nem baj, majd jönnek reméljük látogatóba!
Bóly
Miután lement a szülinapi ünnepség, leruccantunk 3 napra Bólyra a nagyszüleimhez. Bóly egy aranyos sváb kisváros Baranyában, Mohácstól nem messze. Gyerekkoromban sok nyári szünetet töltöttem ott a hugicámmal, Ágival, rengeteg szép emlékem van. A fiúk is nagyon szeretnek a dédipapához, dédimamához menni, hál' Istennek mindketten még nagyon jól vannak, Mami idén volt 80 éves, Papa már 86 felé közelít...
Most boldogítottuk őket is picit, élvezték Mamiék is, de a harmadik nap már éreztem, hogy fáradnak... Elfáradnak a fiúk folyamatos pörgésétől sajnos. De nagyon jó volt, a legnagyobb kánikulában voltunk ott, egyik nap 39 fokot mutatott a hőmérő árnyékban!! Kész hőguta.... Fiúk jól bírták, nehezen lehetett benn tartani őket a legnagyobb hőségben.
Sokszor átmentek traccsolni a Mamám nővéréhez, Annus tántihoz is. Mindig csusszant egy kis süti, keksz, csoki.... főleg ebéd előtt persze.... Ők közvetlen szomszédok, a kertben át lehet menni hozzájuk egy kapun, ott is van kutya, sok cica, akiket lehet kergetni, szóval csupa izgalmas dolog.
Papáék kertjéből hátul be lehet menni a Parkba, ez régen a bólyi hercegi kastély parkja volt, ma már teljesen nyitott, hatalmas, és gyönyörű! Mennyit bicikliztünk ott régen.... :) Sétáltunk, botokat gyűjtöttünk, mászókáztunk, távolugrottunk (ezt csak azért, hogy róluk is legyen ilyen fotó, anno rólunk is készült), meglepődtem, hogy a nagyapám közel 86 évesen még tud távolugrani!! Nem semmi! Megmutatta a fiúknak, hogyan kell.
Mami finomakat főzött, mint mindig, figyelte a gyerekeket, és nagyokat kacagott rajtuk.
Meglátogattuk Keresztanyukámékat is, épp otthon volt a kisebbik lánya, Bogi a kisfiával, Nick-kel, ők Hollandiában élnek. Történt egy kis baleset is, de semmi tragédia nem történt szerencsére, csak Martint kellett babakocsiban hazatolni, mert nem bírtam cipőt adni rá. :) Nagyon tetszett neki!
Hamar eltelt ez a 3 nap, én maradtam volna, a fiúk is, de itthon be volt táblázva szinte minden nap programmal.
Ha tudunk, megyünk még, bár nem tudom, mikor... :((
Most boldogítottuk őket is picit, élvezték Mamiék is, de a harmadik nap már éreztem, hogy fáradnak... Elfáradnak a fiúk folyamatos pörgésétől sajnos. De nagyon jó volt, a legnagyobb kánikulában voltunk ott, egyik nap 39 fokot mutatott a hőmérő árnyékban!! Kész hőguta.... Fiúk jól bírták, nehezen lehetett benn tartani őket a legnagyobb hőségben.
Sokszor átmentek traccsolni a Mamám nővéréhez, Annus tántihoz is. Mindig csusszant egy kis süti, keksz, csoki.... főleg ebéd előtt persze.... Ők közvetlen szomszédok, a kertben át lehet menni hozzájuk egy kapun, ott is van kutya, sok cica, akiket lehet kergetni, szóval csupa izgalmas dolog.
Papáék kertjéből hátul be lehet menni a Parkba, ez régen a bólyi hercegi kastély parkja volt, ma már teljesen nyitott, hatalmas, és gyönyörű! Mennyit bicikliztünk ott régen.... :) Sétáltunk, botokat gyűjtöttünk, mászókáztunk, távolugrottunk (ezt csak azért, hogy róluk is legyen ilyen fotó, anno rólunk is készült), meglepődtem, hogy a nagyapám közel 86 évesen még tud távolugrani!! Nem semmi! Megmutatta a fiúknak, hogyan kell.
A nagy öreg tölgyfa alatt...
Komoly, helyes nagyfiú már...
Fehérhajú angyalka (amúgy életveszélyes ő is!)
Vadcseresznyét találtak...
Imádom a fényeit.... ennél már csak ősszel szebb!
Távolugrás... hogy is kell??
3 évesen így néz ki :)
És majdnem 86 évesen!! Nem semmi!!
Mami finomakat főzött, mint mindig, figyelte a gyerekeket, és nagyokat kacagott rajtuk.
Meglátogattuk Keresztanyukámékat is, épp otthon volt a kisebbik lánya, Bogi a kisfiával, Nick-kel, ők Hollandiában élnek. Történt egy kis baleset is, de semmi tragédia nem történt szerencsére, csak Martint kellett babakocsiban hazatolni, mert nem bírtam cipőt adni rá. :) Nagyon tetszett neki!
Hamar eltelt ez a 3 nap, én maradtam volna, a fiúk is, de itthon be volt táblázva szinte minden nap programmal.
Ha tudunk, megyünk még, bár nem tudom, mikor... :((
Tomi Papa 60 éves lett
Nagy izgalommal várták a fiúk apukám szülinapi buliját, utaztunk haza egyenest a Syma csarnokba.
Készülődtek ők is, nagy ajándékkészítés folyt Bécsben... Hatalmas sikert alkotott egy kis pillangó formájú papírlyukasztó, sok-sok színes papír lett az áldozat, tele volt a lakás pici színes pillangókkal, mindenhol találtam 1-1 darabot... De nem bántam, 2 napig mást sem csináltak, mint lyukasztottak!
Aztán tortaszínezés, ragasztás, képkeretezés.... íme a kész művek! Szerintem nagyon jók lettek! :)
Mikor megérkeztünk a bulira, csak ámultunk, hogy milyen szépen fel volt díszítve az étterem, Tomi papáék fogadták a vendégeket. Martin megijedt, szorosan odabújt Apához, el is kellett vele menni, mindig megszeppen, ha nagy a tömeg, de csak úgy kb. negyed óráig. Aztán megtalálták lenn a csarnokban a targoncát (Martin szerint trangonca), amin még dudálni is lehetett....! Na, ez volt a nagy szám, utána mindenkinek ezt akarta megmutatni!
Roli nagyon élvezte a sok embert, össze-vissza szaladgált, és persze mindketten vissza-visszaszaladgáltak Tomi papához, jöttek segíteni ajándékot bontani.... Martin hamar elfáradt, őt Balázs papáék hazavitték, de Roli még maradni akart, fél 11-ig bírta, akkor már össze-vissza beszélt a galambokról, meg a székekből ágyat akart csinálni, meg elsírta magát... Megsajnáltam szegényt, és végül Gábor hazavitte aludni Budakeszire.
A buli fergetegesen jól sikerült, Apu sok-sok szép, öteletes ajándékot kapott, szuper zene, szuper ennivalók, jót táncoltunk....
Apu, itt is, még egyszer: Nagyon Boldog Szülinapot!!! :)
Készülődtek ők is, nagy ajándékkészítés folyt Bécsben... Hatalmas sikert alkotott egy kis pillangó formájú papírlyukasztó, sok-sok színes papír lett az áldozat, tele volt a lakás pici színes pillangókkal, mindenhol találtam 1-1 darabot... De nem bántam, 2 napig mást sem csináltak, mint lyukasztottak!
Aztán tortaszínezés, ragasztás, képkeretezés.... íme a kész művek! Szerintem nagyon jók lettek! :)
Mikor megérkeztünk a bulira, csak ámultunk, hogy milyen szépen fel volt díszítve az étterem, Tomi papáék fogadták a vendégeket. Martin megijedt, szorosan odabújt Apához, el is kellett vele menni, mindig megszeppen, ha nagy a tömeg, de csak úgy kb. negyed óráig. Aztán megtalálták lenn a csarnokban a targoncát (Martin szerint trangonca), amin még dudálni is lehetett....! Na, ez volt a nagy szám, utána mindenkinek ezt akarta megmutatni!
Roli nagyon élvezte a sok embert, össze-vissza szaladgált, és persze mindketten vissza-visszaszaladgáltak Tomi papához, jöttek segíteni ajándékot bontani.... Martin hamar elfáradt, őt Balázs papáék hazavitték, de Roli még maradni akart, fél 11-ig bírta, akkor már össze-vissza beszélt a galambokról, meg a székekből ágyat akart csinálni, meg elsírta magát... Megsajnáltam szegényt, és végül Gábor hazavitte aludni Budakeszire.
A buli fergetegesen jól sikerült, Apu sok-sok szép, öteletes ajándékot kapott, szuper zene, szuper ennivalók, jót táncoltunk....
Apu, itt is, még egyszer: Nagyon Boldog Szülinapot!!! :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)