Rolival a múltkor beszélgettünk sulis dolgokról... Mondja, hogy neki van már egy piros pontja. Kérdeztem tőle, hogy itt mit jelent a piros pont? Gondoltam magamban, de jó, hogy ha kap, bár picit keveselltem, hogy ha olyan ügyes, ahogy mondják, akkor miért kap ilyen ritkán?
Most kiderült... A piros pont ugyanis bünti-pont! A tanítónéni írja egy füzetbe, azért jár, ha valaki rosszalkodik, nem azt csinálja, amit kell. Ha 10 piros pont összegyűlik, akkor az illető nem mehet ki a játék-szünetben játszani. Hm... Kérdeztem ezek után Rolitól, hogy ő miért kapott? Elmesélte, hogy már ülni kellett volna a helyükön, és ő valakivel együtt még játszott egy játékkal, és nem akarták abbahagyni. Hát... igen... :-))) Azóta emlegeti, és hogy ő nem akarja, hogy 10 legyen neki, és megpróbál jól viselkedni, nehogy összegyűljön!!
Még mindig nagyon elfárad... Megint elkapott Isabell a folyosón, agyba-főbe dícsérte Rolit, hogy milyen ügyes, milyen jól tud németül, stb, stb... de hogy mitől lehet olyan fáradt? Sajnos ez van, nem tudok mit csinálni vele... Este 8 - fél9 körül már alszik, reggel általában magától ébred. Erre Isabell mondja, hogy megpróbál neki kevesebb leckét adni (mert hogy délután alig bírja megcsinálni, csak bambul, és majd elalszik). Meg azt is mondja nekem (amin én jól meglepődtem!): nem baj, ha nincs kész a lecke, inkább hagyjuk pihenni, mert hogy fontosabb az, hogy jókedvvel megy suliba, motivált, és szereti az egészet. Na, puff... Mi rögtön mondtuk, hogy na, azért erre nem szokunk rá, hogy nincs leckeírás.... De végül is abban igaza van, hogy fontosabb az, hogy kedvvel csinálja, mint hogy egy erőlködés legyen az egész, nem?
Azért tegnap este megcsinálták Gáborral a leckét, megírták az 'E e' betűket... :-))
