Martin beteg

Tegnap még nem volt semmi...

 

Írtam a múltkor, hogy Roli bronchitis-es lett, neki szépen elmúlt minden, még az orrcseppet kapja, meg az inhalálós gyógyszert, de nem folyik az orra, nem köhög, tök jól van. Lehet, hogy ez a baci mászott most bele Martinba is?

 

Reggel nagyon nyűgösen, sírdogálva ébredt, de később már nem volt semmi baja. Nem volt lázas, nem láttam a torkán semmit... Beértünk az oviba, azt mondja, fázik. 5 perc múlva, mikor bement a csoportba, már nem fázott. Hm??
Ez volt fél 9-kor, 10-kor hívtak, hogy Martin nagyon meleg, beteg, alszik a Kuschelecke-ben (egy nagy szivacs sok párnával, ilyen pihenő sarok....). Na, szaladtam.... Gyorsan megnéztem, hogy mikor rendel a doki néni, szerencsére délelőtt... Elhoztam az oviból, ekkor már tényleg lázas volt. Mentünk a doki nénihez, rögtön be is hívtak minket, nem kellett várni semmit.

 

Bemegyünk, mondom, hogy mi van. Doki néni hallgatózik, megnézte a fülét is, tüdeje, füle rendben van. A torka picit piros... Nem tetszett Martinnak, hogy azzal a hülye spatulával (én is utálom) akarta megnézni a torkát, na ezen doki néni felhúzta magát, hogy miért nem hajlandó kinyitni a száját.... Jájjj....

Akkor mondta, hogy vesz két csepp vért tőle, mert van a rendelőben gyors labor is, gyorsan meg tudja nézni, hogy vírus-e vagy baci, kell-e antibiotikum, vagy nem... Azért ez jó dolog nagyon!

 

Martin mikor meglátta a tűt, elkezdett sírni, és eldugta a kezét. Csórikám, még azért emlékszik, mikor 2 hónapja a műtét előtt vért vettek tőle....

Doki néni kezdte felemelni a hangját, hogy ne hisztizzen.... Martin csak sírt... Erre 10 centire a gyerek arcától elkezdett kiabálni vele, hogy ne viselkedjen így, meg stb... Erre én meg rászóltam, némileg erélyesebb hangon, hogy Legyen szíves ne kiabáljon a gyerekkel!! Hát az eszem megállt, komolyan!!! Mi az, hogy kiabál egy gyerekkel, aki lázas, rosszul van, és nem akarja, hogy szúrkálják a kezét?? Amikor rászóltam, akkor jött az, hogy: De, hát.... stb.... Én meg mondtam, hogy akkor se kiabáljon, meg tudjuk csinálni, majd én megfogom a kezét, stb... Na, akkor visszavett, és sikerült megbökni a nagyujját 2 csepp vérért... tényleg csak ennyi kellett, 5 perc múlva megvolt az eredmény. Baktérium van a kis testében, úgyhogy antibiotikum, meg lázcsillapító kell.

Doki néni kicsit régimódi, érdekes, mézes-mázos stílusa van (én kiborulok tőle, de ez mindegy)... Azért sokszor nem járunk hozzá.... De legalább szót értek vele, és ez fontosabb.

 

Mire kiértünk a kocsiba, már nem is kellett a ragtapasz... Szegénykém elaludt a kocsiban, itthon gyorsan lázat mértünk: 38,1 nem olyan tragikus...

Kapott gyorsan gyógyszert, most alszik...

 

Remélem, jövő hétre meggyógyul, hogy mehessünk haza az őszi szünetre!!