Egy meleg nap, capoeira és a Cirkusz

Túl sok mindent nem csináltunk ezen a héten...

A hét vége felé kezdett jó idő lenni, csütörtökön már kánikula volt, csak kár, hogy vége szakadt ilyen hamar, pedig olyan jó volt... Végre a kertben játszottunk egész délelőtt, homokozás, pancsolás... Gábor szuper ötlete után még főznöm sem kellett, találtunk olyan ételszállítót, aki Szepezdre is kiszállít, és ez így nagyon kényelmes! Jót pancsoltam a fiúkkal, vagy csak néztem a medencéből, ahogy túrják a homokot... :)

 

Aznap délután lemerészkedtünk a strandra is, de nagyon fújt a szél, emiatt a tó is nagyon hullámzott, és hideg is volt, a 22-23 fok még nem túl gyerekbarát... Bementem a fiúkkal, de nem bírták sokáig a vizet, konkrétan 5 perc után kockára fagytak benn, végül egy óra után inkább visszajöttünk a házba. Talán a jövő héten már jobb lesz... Ha meg nem, marad a medence, azt, ha süt a nap, tudom melegíteni...

Pénteken elmentünk megnézni Gábort a táborban, Balatongyörökön. Roli először nagyon szégyenlős volt, és el volt keseredve, mert meg szerette volna mutatni Joao-nak (ő a mester) a új LEGO Nindja-t, de otthon felejtette. Ez most az új őrület nála, ilyen pici, pörgethető legó-figura... Aztán megbékélt, utána egész nap nem lehetett levakarni Joao-ról a srácokat. A következő hiszti azon ment, mikor délután pihenésképp berimbau-kat csináltak a táborozók, és Martinnak azonnal kellett volna egy kicsi, gyerek méretű, de még nem volt kész. Megígértük neki, hogy lesz olyan is, de majd később... Lett is, hát azt a boldogságot, meg büszkeséget, ahogy hurcolta magával!! :)) Én is megpróbáltam, hogy hogyan kell megszólaltatni, nem is olyan egyszerű... Majd a délutáni edzés alatt egyszer csak Martin odajött hozzám, hogy ő most megy edzeni, lerúgta a cipőjét és szaladt kézen állni. :) Vadul gyakorolta, amit Rolitól látott, végül Joao is próbált neki segíteni... Nagyon lelkes volt!

 

Délután 5 óra körül megunták a dolgot, visszaautóztunk Szepezdre és vártuk Apuékat. Estefelé érkeztek meg, nagyon örültünk nekik! :) Hétvégére jöttek, hogy unokázzanak picit. Sajnos az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, bár jobb lett, mint amire számítottunk. Csak egyszer esett komolyabban az eső, pont, mikor szalonnát akartunk sütni a szomszédban Feri bácsiékkal... végül a teraszon a grillen sütöttünk meg mindent, és jót beszélgettünk. Jó így itt nagyon, amikor ilyen sokan vagyunk, Babáék (Anyu hugáék) is itt voltak...
Vasárnap a vendégsereg hazautazott, én meg nem akartam itthon ülni a fiúkkal benn a házban, így átmentünk Révfülöpre, ahol éppen egy vándorcirkusz vendégszerepelt a hétvégén. Kissé későn kezdődött az előadás, 8 órakor, izgultam is, hogy hogyan fogják bírni, mert megint nem volt délutáni alvás. Roli nagyon lelkes volt, tetszett neki minden, Martin egyfolytában a bohócot reklamálta. Volt egy bácsi, aki ugyan bohóckodott, de az nem volt neki elég... Fáradt volt már, az elején még magyarázott mindenhez, de a második részben az összes szám után megkérdezte hangosan, hogy mikor megyünk már haza? :)) Volt minden: artisták, zsonglőrök, bohócok, állatok (kutyusok és pónilovak)... A szünetben lehetett póni-lovagolni is, befizettem a fiúkat oda is, nagyon élvezték, bár Rolit jobban érdekelte a várakozás közben az, hogy honnan fújják a füstöt a porondra. :) Végül megtalálta a füstgépet, mindenáron meg akarta nézni közelebbről is... Apu, lehet, hogy el kéne vinni egyszer őt is egy ilyen koncert-építésre? :)) Én is imádtam, mikor kicsi voltam, Apu sokszor vitt be engem még a BS-be... Roli táncolt, tapsolt, csillogó szemmel nézett mindent! Néha befogta a fülét, ha túl hangos volt a zene, a végén kérdezte, hogy az miért kell? Édes... :) Az előadás végén ment a nyafogás egy ilyen csillogó (elemes) varázspálca/fénykard után is... Végül megadtam magam, kaptak egyet-egyet... Közben Martin majdnem eltűnt, Roli szaladt utána és hozta vissza a síró Martint, aki csak azt mondogatta, hogy Eltűntetek.... :) Édesem, nagyon megijedt, fáradt is volt már nagyon....
Este fél 11-kor dugtam őket ágyba, 2 másodperc alatt aludtak el. :)

Folyt.köv. Balatonról...

Kicsit el vagyok havazva ezzel az írással... Próbálom behozni a lemaradást, de annyi minden történt, hogy inkább képes összefoglalót kéne írnom...

Most már Balcsin vagyunk, szokás szerint az idő egyelőre nem kényeztet minket, de nem annyira szörnyű, mint tavaly volt... Brrrr....

No, akkor egy kis visszatekintés...

Pár kép a fiúk úszótáboráról...
Martin, a hős... szegénykém, itt már nagyon beteg volt (majd erről pár sorral később):

Roli, a vagány viziuborka:

A tábor utolsó napján korábban mentem, hogy megnézzem őket. Azza fogadott Móni, az oktatójuk, hogy Martin nagyon nyűgös, sokat sírt stb... Én azt hittem, csak elfáradt, meg a hőségtől kipurcant szegény... Aztán ott pihegett a karomban már fél órája, mikor kezdtem érezni, hogy ez a gyerek bizony tűzforró!! Szaladtunk a gyerekorvoshoz, bizony egy jó kis vírus, plusz a mandulái, úgyhogy lázcsillapítás ezerrel, meg antiniotikum. 3 nap alatt túl volt rajta. Majd 3 nap után Roli csinálta végig ugyanezt, borzasztó rosszul volt, szerintem összesen, ha 3x volt eddig ilyen lázas, mint most, egy napig 39 felett volt neki, és alig akart lemenni! De végül túléltük, hamar rendbe jöttek. A tábort nagyon élvezték amúgy, sok érdekes dolgot csináltak, kézműveskedtek (2 aranyos fotó a végeredmény róluk), voltak kisvonatozni, lovagolni, és persze sokat úsztak.

Közben voltunk Bólyon is egy hétvégére, majd megfőttünk, olyan hőség volt...

 

A múlt hét Keszin még a rohangálásról szólt, meg némi tanulásról. Elmentem egy egyhetes német tanfolyamra, ami csoportosnak indult, végül magánóra lett belőle (napi 3-4 óra), ami nagyon-nagyon klassz volt! Egy velem egyidős lány volt a tanítónéni (mint az utolsó nap kiderült, 10 nappal volt idősebb, mint én!), és nagyon jól csinálta! Plussz pont járt neki azért, hogy ő is élt Ausztriában anno, így ismert egy csomó osztrák sajátosságot is, meg is beszéltük, ha szóba jött valami. Sokat beszélgettünk, tisztáztunk egy csomó nyelvtani dolgot, és megnyugtatott, hogy semmi gond nincs a németemmel, csak gyakorolni kéne, sokat, sokat, sokat... na igen.... :)) Kérdeztem azt is tőle a végén, hogy ha Bécsben nylevtanfolyamra mennék, akkor milyen szintre kéne... B1-es szint, ami már halad szép lassan a középfok felé... Hááááát.....??? Nem tudom... De jól esett nagyon. :)

A német mellett délutánonként jöttem-mentem, szépülés, találkozás egy régi főiskolás barátnőmmel, úgy eldumáltuk az időt, hogy késő este volt már, mikor jöttek a telefonok, hogy hol vagyunk már... :) Jólat nevettünk, jó volt Krisztával találkozni.

Voltunk a fiúkkal fogorvosnál is, nagyon büszke voltam rájuk! Előtte sokat beszélgettünk, hogy mi fog történni, de nem hittem volna, hogy Roli így hagyja magát... Nőnek az új, maradó 6-osai, és 2 fogán meg lehetett csinálni a barázdazárást, ez egy olyan eljárás, ami védi a fogakat a szuvasodástól, bevonják a mély barázdákat egy ilyen tömés-szerű anyaggal, egy fogon kb. 5 percig tart az egész. Roli hősies volt, és utána mindenkinek a fogát mutogatta! :) Szerencsére Martinnak sincs lyukas foga, aggasztott az a pár elszíneződés a hátsó fogain... Ügyesek voltak! Nálam is minden rendben, az elmúlt egy év alatt nem gyűjtöttem be újabb lyukas fogat szerencsére... :)

Meglátogattuk Gábor tesójáékat is Pomázon, most költöztek át az új házukba, nagyon klassz már most is, hatalmas egy házikó... :) A gyerekek úgy örültek egymásnak, hogy öröm volt nézni, akkora ricsajt meg felfordulást csaptak, hogy ihajj! :)

Majd szombaton újra cuccolás, és irány a Balcsi. Az idő egyelőre nem nagyon kényeztet minket, de nem vészes, lényeg, hogy nem esik, és 20 fok felett vagyunk... :) Tavaly volt 13 is... :(

Itt volt Gábor egyik jóbarátja, Bendus, így utólag is köszönöm neki a képeket! :) Ma már elmentek capoeira táborba...
Egy-két Balcsis pillanat, tripla adag homok van a homokozóban, kész domb van benne, nagyon élvezik a fiúk, hogy lehet ezerrel ásni, és kész van a trambulin is, aminek szintén megint nagyon nagy sikere van! :)

 

Itt meg éppen szerelünk, Gábor este rákönyökölt az asztalra, az meg megadta magát, úgyhogy este 11-kor Gábor nekiállt csavarozni... Bendus meg fotózott... :)

Holnap elvileg kánikula lesz, remélem, hogy strandolni fogunk egész nap... Bár a Balcsi lehűlt picit, akkor majd medencézünk. :)

Helyzetjelentés Budakesziről

5. napja vagyunk itt, és már annyi minden történt...

A szombati pakolás Bécsben kissé kényelmesre sikerült, délután 3/4 5-kor sikerült elindulni a fiúkkal, Tominak itt is, utólag is nagyon köszönöm a sok segítséget meg a pizzát! :) De jobb volt így utazni a hőségben, mert az autó már hátulról kapta a napot, így egész elviselhető volt az út a klímás autóban.

Vasárnap nekem egész nap próba volt, ez már összekari próba volt a Brahms Requiemre készülve. A Vakok Intézetében voltunk, a Nádor teremben. Gyönyörű szép hely, de olyan meleg volt, hogy őrület. Hiába voltak nyitva az ablakok, hiába volt kereszthuzat (mi kaptunk belőle, jó helyen ült a szoprán), még így is folyt végig az izzadság a lábamon, mikor álltunk a végén, brrrr...... Ez a vasárnapi próba elég vacak volt, úgy elment tőle a hangom, hogy kezdtem kétségbe esni, hogy ki fogom-e így bírni a másnapot meg a koncertet... Csigalassú tempók, a fél kórus bújta a kottát ezerrel... ki is voltunk akadva rendesen...
Majd másnap jött a megváltás. Hétfő este a koncert karmesterével próbáltunk, és hát.... húúúú.... Fantasztikus volt ez az ember, amit csinált!!! Jófej is volt nagyon, bár a próba végére már mindenki fáradt volt, ő is, na, akkor megmutatta, hogy tud ő szigorú is lenni, de nagyon! Olyan zenét csinált, hogy bizseregtem rendesen! Pedig az nálam ritka, nagyon maximalista bírok lenni, ha zenéről van szó. De itt olyan dinamikák voltak, hogy imádtam az egészet, és vigyorogtam, mint a tejbetök. :)) Kezdtünk megnyugodni, hogy nem lesz itt baj...

Kedden ebédeltem egyet Ágival, majd miután elhoztam az autót a szervízből, irány a MüPa! Itt volt a koncert. A meleg miatt nem aggódtunk, sőt... klimatizálva van az egész, volt, aki inkább fázott. A zenekar ilyen konzis korú lehetett, de nagyon sokan voltak! A főpróba alatt (ez volt az egyetlen zenekaros próba, közvetlenül a koncert előtt) nem voltak a helyzet magaslatán, időnként eléggé össze-vissza fújtak, meg egyebek... de estére összeszedték magukat.

Teltház volt, és nagyon szépen sikerült, beleadtunk apait-anyait, de hulla fáradt voltam a végére. Pedig nem szoktam, bírom a gyűrődést nagyon ilyen szempontból, de ez a darab annyira igénybe veszi az embert! Néha azt gondoltam, hogy ez a Brahms bácsi nem volt teljesen ép, mikor ezt írta... Hét tételen keresztül semmi szünet nincs a kórusnak! Néha picit bele is haltam a darabba, voltak nagyon szép pillanatok...
Az utolsó tételnél valaki elájult mögöttünk, de szerencsére nem lett nagy baj, ha jól tudom, nem láttam semmit, mert ugye nem lehet ott elkezdeni forgolódni, csak egy nagy puffanás történt ott mögöttünk. Mikor jöttünk le a színpadról, már rögtön ott volt az orvos, hogy segítsen, úgy bírom, hogy ez egy annyira profi hely!
Na, nem ragozom tovább, nagy élmény volt!! :))

 

A fiúk meg úszótáborban vannak itt Keszin, és nagyon élvezik! Reggel 9-re viszem őket ide pár utcányira, akkor délelőtt van program (eddig kézműveskedés volt, meg Vadaspark), majd ebédelnek, utána pihi, és délután mennek a közeli uszodába úszni tanulni.
Nagyon ügyesek, bátrak, Martin is, állítólag már simán lemegy a víz alá, bátor, nem fél, csinálja szépen a dolgokat. Rolinak is kezd visszajönni az, amit tanult egy éve. Együtt vannak a barátokkal, tábor után nem is nagyon akarnak elszakadni egymástól. Hétfőn, mikor mentünk értük, sétáltunk a parkoló felé, Roli és Alida előttünk sétáltak kézenfogva. :) Nagyon szeretik egymást, érdekes, hogy Ali nem is a lányokkal van, hanem inkább Rolival. :) Cukik!

Csak ez a hőség csillapodna egy picit, mert ez már tényleg nem normális...