Túl sok mindent nem csináltunk ezen a héten...
A hét vége felé kezdett jó idő lenni, csütörtökön már kánikula volt, csak kár, hogy vége szakadt ilyen hamar, pedig olyan jó volt... Végre a kertben játszottunk egész délelőtt, homokozás, pancsolás... Gábor szuper ötlete után még főznöm sem kellett, találtunk olyan ételszállítót, aki Szepezdre is kiszállít, és ez így nagyon kényelmes! Jót pancsoltam a fiúkkal, vagy csak néztem a medencéből, ahogy túrják a homokot... :)
Aznap délután lemerészkedtünk a strandra is, de nagyon fújt a szél, emiatt a tó is nagyon hullámzott, és hideg is volt, a 22-23 fok még nem túl gyerekbarát... Bementem a fiúkkal, de nem bírták sokáig a vizet, konkrétan 5 perc után kockára fagytak benn, végül egy óra után inkább visszajöttünk a házba. Talán a jövő héten már jobb lesz... Ha meg nem, marad a medence, azt, ha süt a nap, tudom melegíteni...
Pénteken elmentünk megnézni Gábort a táborban, Balatongyörökön. Roli először nagyon szégyenlős volt, és el volt keseredve, mert meg szerette volna mutatni Joao-nak (ő a mester) a új LEGO Nindja-t, de otthon felejtette. Ez most az új őrület nála, ilyen pici, pörgethető legó-figura... Aztán megbékélt, utána egész nap nem lehetett levakarni Joao-ról a srácokat. A következő hiszti azon ment, mikor délután pihenésképp berimbau-kat csináltak a táborozók, és Martinnak azonnal kellett volna egy kicsi, gyerek méretű, de még nem volt kész. Megígértük neki, hogy lesz olyan is, de majd később... Lett is, hát azt a boldogságot, meg büszkeséget, ahogy hurcolta magával!! :)) Én is megpróbáltam, hogy hogyan kell megszólaltatni, nem is olyan egyszerű... Majd a délutáni edzés alatt egyszer csak Martin odajött hozzám, hogy ő most megy edzeni, lerúgta a cipőjét és szaladt kézen állni. :) Vadul gyakorolta, amit Rolitól látott, végül Joao is próbált neki segíteni... Nagyon lelkes volt!
Délután 5 óra körül megunták a dolgot, visszaautóztunk Szepezdre és vártuk Apuékat. Estefelé érkeztek meg, nagyon örültünk nekik! :) Hétvégére jöttek, hogy unokázzanak picit. Sajnos az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, bár jobb lett, mint amire számítottunk. Csak egyszer esett komolyabban az eső, pont, mikor szalonnát akartunk sütni a szomszédban Feri bácsiékkal... végül a teraszon a grillen sütöttünk meg mindent, és jót beszélgettünk. Jó így itt nagyon, amikor ilyen sokan vagyunk, Babáék (Anyu hugáék) is itt voltak...
Vasárnap a vendégsereg hazautazott, én meg nem akartam itthon ülni a fiúkkal benn a házban, így átmentünk Révfülöpre, ahol éppen egy vándorcirkusz vendégszerepelt a hétvégén. Kissé későn kezdődött az előadás, 8 órakor, izgultam is, hogy hogyan fogják bírni, mert megint nem volt délutáni alvás. Roli nagyon lelkes volt, tetszett neki minden, Martin egyfolytában a bohócot reklamálta. Volt egy bácsi, aki ugyan bohóckodott, de az nem volt neki elég... Fáradt volt már, az elején még magyarázott mindenhez, de a második részben az összes szám után megkérdezte hangosan, hogy mikor megyünk már haza? :)) Volt minden: artisták, zsonglőrök, bohócok, állatok (kutyusok és pónilovak)... A szünetben lehetett póni-lovagolni is, befizettem a fiúkat oda is, nagyon élvezték, bár Rolit jobban érdekelte a várakozás közben az, hogy honnan fújják a füstöt a porondra. :) Végül megtalálta a füstgépet, mindenáron meg akarta nézni közelebbről is... Apu, lehet, hogy el kéne vinni egyszer őt is egy ilyen koncert-építésre? :)) Én is imádtam, mikor kicsi voltam, Apu sokszor vitt be engem még a BS-be... Roli táncolt, tapsolt, csillogó szemmel nézett mindent! Néha befogta a fülét, ha túl hangos volt a zene, a végén kérdezte, hogy az miért kell? Édes... :) Az előadás végén ment a nyafogás egy ilyen csillogó (elemes) varázspálca/fénykard után is... Végül megadtam magam, kaptak egyet-egyet... Közben Martin majdnem eltűnt, Roli szaladt utána és hozta vissza a síró Martint, aki csak azt mondogatta, hogy Eltűntetek.... :) Édesem, nagyon megijedt, fáradt is volt már nagyon....
Este fél 11-kor dugtam őket ágyba, 2 másodperc alatt aludtak el. :)
Vasárnap a vendégsereg hazautazott, én meg nem akartam itthon ülni a fiúkkal benn a házban, így átmentünk Révfülöpre, ahol éppen egy vándorcirkusz vendégszerepelt a hétvégén. Kissé későn kezdődött az előadás, 8 órakor, izgultam is, hogy hogyan fogják bírni, mert megint nem volt délutáni alvás. Roli nagyon lelkes volt, tetszett neki minden, Martin egyfolytában a bohócot reklamálta. Volt egy bácsi, aki ugyan bohóckodott, de az nem volt neki elég... Fáradt volt már, az elején még magyarázott mindenhez, de a második részben az összes szám után megkérdezte hangosan, hogy mikor megyünk már haza? :)) Volt minden: artisták, zsonglőrök, bohócok, állatok (kutyusok és pónilovak)... A szünetben lehetett póni-lovagolni is, befizettem a fiúkat oda is, nagyon élvezték, bár Rolit jobban érdekelte a várakozás közben az, hogy honnan fújják a füstöt a porondra. :) Végül megtalálta a füstgépet, mindenáron meg akarta nézni közelebbről is... Apu, lehet, hogy el kéne vinni egyszer őt is egy ilyen koncert-építésre? :)) Én is imádtam, mikor kicsi voltam, Apu sokszor vitt be engem még a BS-be... Roli táncolt, tapsolt, csillogó szemmel nézett mindent! Néha befogta a fülét, ha túl hangos volt a zene, a végén kérdezte, hogy az miért kell? Édes... :) Az előadás végén ment a nyafogás egy ilyen csillogó (elemes) varázspálca/fénykard után is... Végül megadtam magam, kaptak egyet-egyet... Közben Martin majdnem eltűnt, Roli szaladt utána és hozta vissza a síró Martint, aki csak azt mondogatta, hogy Eltűntetek.... :) Édesem, nagyon megijedt, fáradt is volt már nagyon....
Este fél 11-kor dugtam őket ágyba, 2 másodperc alatt aludtak el. :)


Zsuzsi! Nagyon szépek vagytok! olyan jól néztek ki minden képen, hogy öröm nézni! :))))
VálaszTörlésFolytatás?
VálaszTörlésBÁgi