Idén megint Murau-ban síeltünk, ugyanott laktunk, ugyanúgy a Füzesi családdal... Minden szép és jó volt, kivéve, ha nem lettünk volna betegek... Először Peti lett beteg, aztán én, most már itthon Gábor nyomja az ágyat, és Martin is itthon ragadt ma, némi hőemelkedéssel... Reméljük, hamar elmúlik!! Nagyon vacak így itthon lenni, elvileg Cynthiáék is jönnének 2 napra hozzánk a héten, ők a hétvégén elköltöznek Angliába, brühü.... :(( Meglátjuk, hogy jön össze, nem szeretnék velük vírust is küldeni Birmingham-be...
Két és fél éve élünk Ausztriában. Először Bécsben éltünk, majd idén, 2013 nyarán költöztünk ki Bécs mellé egy kisvárosba, Untertullnerbach-ba. Hegyek, patak, tó, erdők, jó levegő, nyugalom, kedves emberek... Itt tölti napjait ez a két vagány kisfiú: Roli és Martin, róluk szólnak a történetek. Olvassátok szeretettel! :)
2015. február 10., kedd
Martin: Klassenbild projekt
Martinék osztályában volt egy féléves projekt: egy kutyás emberke jött, és rajzolt nekik egy óriási képet, amit együtt színeztek, festettek sok-sok órán át, majd a félév végére elkészült, és felkerült a falra. :) A bácsit Lex-nek hívják, a kutyust Rio-nak... ITT van róluk még sok kép...
Íme:BUÉK 2015! Téli szünet és egyebek...
(Nem tudom, miért van középen a szöveg???)
Idén máshogy alakult... Mivel dec.23-án még suli volt, úgy döntöttünk, hogy nem autózunk a dugóban Pest felé, hanem itthon karácsonyozunk. Anyuék pedig velünk tartottak, eljöttek hozzánk Ágival együtt. Ezerrel készültünk, sütöttünk, főztünk, elkészült életem első töltött káposztája és karácsonyi halászléje, az első zserbó, stb... Minden nagyon szépre sikerült, jó volt a hangulat is, de azért nagyon hiányoztak a többiek is, Mamiék, Zozóék... Kárpótolt azért a későbbi bólyi találkozás, de erről később...
Dec.26-án aztán felpakoltunk és irány Budakeszi, némi maradék náthával és köhögéssel. Otthon aztán gyorsan eltelt az idő...
Volt havazás is, épp akkor, amikor Bólyra mentünk megünnepelni Mamiék 65. házassági évfordulóját... Hú, 65... Azért ez már nem semmi, ennyi évet együtt leélni valakivel, nem? :) Nagyon büszke voltam rájuk!
Jöttünk-mentünk a szünetben, de a legfontosabb: a lakásokból az egyiket sikerült eladni! Most már javában zajlik a falazás / felújítás is...
Íme pár kép a szavak helyett, a felét elfelejtem mindig annak, ami volt... :)
Mire hazaértünk, Martin orra is helyre jött. 4 féle orrspray nem tudott rajta segíteni, végül Budakeszin Kati doki néni megoldotta a helyzetet. :)
Idén máshogy alakult... Mivel dec.23-án még suli volt, úgy döntöttünk, hogy nem autózunk a dugóban Pest felé, hanem itthon karácsonyozunk. Anyuék pedig velünk tartottak, eljöttek hozzánk Ágival együtt. Ezerrel készültünk, sütöttünk, főztünk, elkészült életem első töltött káposztája és karácsonyi halászléje, az első zserbó, stb... Minden nagyon szépre sikerült, jó volt a hangulat is, de azért nagyon hiányoztak a többiek is, Mamiék, Zozóék... Kárpótolt azért a későbbi bólyi találkozás, de erről később...
Dec.26-án aztán felpakoltunk és irány Budakeszi, némi maradék náthával és köhögéssel. Otthon aztán gyorsan eltelt az idő...
Volt havazás is, épp akkor, amikor Bólyra mentünk megünnepelni Mamiék 65. házassági évfordulóját... Hú, 65... Azért ez már nem semmi, ennyi évet együtt leélni valakivel, nem? :) Nagyon büszke voltam rájuk!
Jöttünk-mentünk a szünetben, de a legfontosabb: a lakásokból az egyiket sikerült eladni! Most már javában zajlik a falazás / felújítás is...
Íme pár kép a szavak helyett, a felét elfelejtem mindig annak, ami volt... :)
Mire hazaértünk, Martin orra is helyre jött. 4 féle orrspray nem tudott rajta segíteni, végül Budakeszin Kati doki néni megoldotta a helyzetet. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



