Egy kis kiruccanás

Tegnap (szerda) este elmentünk Gáborral faanyagot venni a kamrapolchoz. Jó sok falécet rámoltunk be a kocsiba, konkrétan így nézett ki:

Szegény Alfát lassan átminősíthetjük teherautónak...

Úgy döntöttünk, inkább Gábor megcsinálja a polcot méretre beszabva, mert így sokkal jobban tudjuk a helyet kihasználni, mintha készen vennénk valamit, és Gábor szuper ügyesen csinálja az ilyesmit! :)

Miután hazafuvaroztuk a léceket, megkérdeztük a kedvenc szomszédainkat, hogy nincs-e véletlenül egy dekopír (szúró) fűrészük, mert a miénk Budakeszin maradt, és azzal azért egyszerűbb barkácsolni.
A kedvenc szomszédok: Cynthia és Tomi, ezer éve ismerem őket, és van egy 10 hónapos tündérlánykájuk, Lilla baba. Véletlen alakult így, hogy most itt lakunk ugyanabban a házban, aminek én nagyon örülök, mert nem vagyunk egyedül! :) Szerintem sokat fogtok még róluk hallani, a fiúknak is lesz kinek csapni a szelet... :)

Tehát akadt fűrész... Ma reggel viszont kiderült, hogy a fűrészlap sajna elkopott, és mivel itt ma ünnepnap volt, nem tudtunk sehol venni másikat. Erre Gábor körülnézett a neten, hogy melyik, nem-osztrák nagyobb város van a legközelebb, ahol van esély rá, hogy találunk barkácsáruházat.

Így esett a választás Sopronra. Beültünk a kocsiba és irány Sopron! Röpke 1 óra alatt ott voltunk, megtaláltuk az áruházat is, vettünk fűrészlapot, és még ezt-azt.... Kezdtünk éhesek lenni, beestünk egy pizzériába, ahol 3/4 órát vártunk 2 pizzára, megy egy adag rántott gombára, akkor már nagyon elegünk volt, hogy elmegy az egész nap...

Majd hazaautóztunk, a fiúk meg nekiestek a feladatnak... Még jó, hogy ilyen hosszú, nagy erkélyünk van, és lehetett kinn fűrészelni, képzelem, mennyire örültek a szomszédok neki...

Íme a mai eredmény, most itt tart, olyan atombiztos, hogy Máté (az unokatesóm) azt mondta, hogy ha földrengés lenne, és összedőlne a ház, ez tuti egyben maradna... Holnap kész lesz. Akkor nagyon remélem, hogy a maradék dobozok is eltűnnek majd!

Azért Sopronig elmenni egy fűrészlapért....!