Márton, Martin...?

Tegnap este volt az oviban a Márton-napi ünnepség, ahogy itt mondják: Laternenfest. Készültek a gyerekek, lámpást készítettek, tanulták szorgosan a dalokat... Találkozott már Roli a Márton-nappal, Budakeszin az oviban (ami német nemzetiségi ovi) volt ilyen, ott is volt felvonulás, meg lámpások, éneklés... Ez itt szűkebb körben volt, mert csak az ovi 2 nagy csoportja vett részt rajta, meg a szülők.

Előző nap délután jöttem vissza Pestről, én mentem a fiúkért az oviba. Mikor találkoztunk, nagyon örültek nekem, de Roli valamiért szomorú volt... aztán meg dühös, ahogy ő mondta. Itthon este valamin kiborult... hiszti, sírás, kiabálás... próbáltunk vele beszélni, míg végül Gábornak elmesélte, hogy mi a baj... Hogy készülnek erre az ünnepségre, de mindig a Martinról beszélnek, és miért nem hagyják már békén az ő tesóját, mert semmi rosszat nem csinált... és csak mondta, mondta sírva, hogy mi bántja... hogy "remegett benne a méreg", olyan dühös volt emiatt! Mi meg hallgattuk, hogy ez miért baj..... aztán leesett a tantusz!!! Roli nem értette, hogy miről van szó. Mert ami magyarul Márton, az németül Martin! Amikor itt Szent Mártonról volt szó, mesében, énekben, szegény Roli azt hitte, hogy az ő testvérét, Martint emlegetik, és azt hitte, hogy bántják ezzel! Ő csak meg akarta védeni! Édes kicsi okos Rolikám... ! :) Totál a szívére vette!  Akkor fogtam magam, gyorsan megkerestem a legendát az interneten, és elmeséltem neki úgy, hogy ő is értse, hogy miről van szó.... Ezek után megnyugodott, hogy senki nem akarja bántani az ő Martinját. :)

Majd eljött az Ünnep estéje, 6 órakor kellett gyülekezni az ovinál, gyerekek benn, szülők kinn. Szerencsére Gábor is pont végzett a munkával, így ő is lejött oda hozzánk. A fiúk, amint találkoztak a csoporttársakkal, őrült rohangálásba kezdtek. Kicsit figyeltem őket, nincsenek ám magukban ketten, vannak itt már barátok! Hívták őket is a gyerekek mindenhova! Majd elkezdődött az ünnepség, kijöttek a gyerekek a lámpásokkal, gyönyörű szép volt az összes. Volt 1-2 vers, meg énekeltek, 2 óvónéni kísérte őket gitáron, nagyon ügyesek, aranyosak voltak, minden gyerek énekelt, és szépen!! És az óvónénik is nagyon szépen énekelnek! Érdekes volt, hogy Roli és Martin nem egymás mellett álltak, hanem Martin kicsit távolabb, Roli meg pont előttünk. Most látszott, hogy mennyire más a két gyerek, Martin sokkal alkalmazkodóbb, simulékonyabb, szépen állt a helyén, figyelt csöndben, csinálta, amit kellett (jó, néha neki az óvónénije, Sandra külön mondta, hogy mit kell csinálni), de nagyon ügyes volt, ez volt első ovis szereplése! Ezzel szemben Roli mindent csinált, magyarázott, forgott-ide-oda... amikor a dalok szóltak, akkor figyelt ő is.

Majd a kis műsor után (kis műsor, nem volt agyon nyújtva, pont elég volt!!) mentek egy kört az épület körül a lámpásokkal, énekléssel, szülőkkel együtt. Nagyon előre akartak szaladni a gyerekek, és Martin meg pont Gábornál akart maradni, erre Dani elkapta, és ment vele legelől, ha már Martinnak hívják... :)
Az "Ich geh' mit meiner Laterne..." című Márton-napi dalocskát Roli nagyon szerette, boldogan mosolyogva énekelte a többiekkel, és a végén, a "bum-bum"-nál, amikor döbörögni kell a lábukkal, az volt a legjobb! :) Én meg szokás szerint pityeregtem a meghatódástól... Olyan jó volt látni őket így!! Szeretik nagyon ezt az ovit, a gyerekeket, az óvónéniket, az egészet!

A kis körmenet után megvendégelte az ovi a gyerekeket, volt szendvics, keksz, süti, ropi, meg gyerekpuncs, húú, az nagyon finom volt, és forró! Kezdtem azon izgulni, hogy megint jól megfázok.... De nem. :) Most már csak kibírom szombatig!! Muszáj!

Nagyon jókedvűen mentünk haza együtt, szép este volt!

(Én lüke, otthon hagytam a kikészített fényképezőgépet, így amit tudtam csinálni, az mobillal készült, elnézést kérek érte, talán lesznek majd jobb képek is valamikor... )

(A rózsaszín sálas szőke óvónéni (Sandra) mellett kettővel balra áll Martin,
a fényvisszaverő-csíkos kabátos kislány mellett,
ő volt a párja, végig fogták egymás kezét.)

Egy rövid video (bocsánat, a minőség nem a legjobb, mobillal készült), a hangulat kedvéért:

A kedvenc dalocska:

(A végén van még két "bum"... ott kell dübögni a lábukkal a gyerekeknek.)