Megérkeztünk csütörtökön Budakeszire. Előtte nem sokkal derült ki számomra, hogy Gábor repülőjének a szállítókocsiját le kell vizsgáztatni. OK, ezzel nincs semmi baj. De a csatlakozó, amivel az autóhoz kapcsolódik az utánfutó, teljesen tönkrement, így Gábor az apukájával késő éjjelig azt szerelték. Másnap (pénteken) előbb meglátogattuk az Okmányirodát, elhoztuk a kész útleveleket, majd Gábor elindult Dunaújvárosba. Mi a fiúkkal pedig jöttünk-mentünk. Először megkapták Keszin az első kullancs elleni oltást. Hősök voltak, egy nyikkanás nem volt, Roli ment elsőnek, hogy megmutassa Martinnak, hogy is kell ezt csinálni. Majd a kapott matricát azóta is őrzi, hogy azt oda kell adni majd Alidának, nem is magának vette el.... A kis szerelmes lovagom... :)
Oltás után bebuszoztunk a Moszkva térre (bocsánat, Széll Kálmán tér, nekem ez még nem megy), és levágattuk a fiúk haját. Előtte meg utána is picit találkoztunk Ágival, együtt ebédeltünk, elvittem a fiúkat a Guruba csipegetős tálat enni, imádják!
Aztán egy gyors kör combino-val az Oktogonig, akartam valamit venni a varrógépboltban, majd kisföldalatti és metró párosítással utaztunk visszafelé. Keszi felé a 22-es buszon totál kidőlt mind a két gyerek. A buszos meg ment, mint a félőrült! Egy ilyen 4-es helyen ültünk, velünk szemben egy testvérpár, egy kislány meg egy kisfiú, mentek haza az iskolából. Mi a kislánnyal összemosolyogtunk, mert a három fiú mind elaludt. Édesek voltak... Roli egyszer jól beverte a fejét az ablakba, Martin meg az én lábamnak támaszkodott, jó volt tartani őt így... Amikor le kellett szállni, alig bírtam őket felkelteni. Estefelé Gábor is hazaért, sikerült neki mindent elintézni, amit kellett. Délután megérkeztek Ágiék is (anyósom és a sógornőm) a két unokatesóval, Bazsival és Borival, ők is Keszin voltak a hétvégén, mert Ági és Tamás Tihanyba mentek egy hétvégére. Tele volt a ház gyerekkel, volt is ricsaj bőven! :)
Szombaton Gábort elengedtem repülni, mi meg délelőtt színházba mentünk. A fiúknak nagy kedvence a MeseMusical-ek című CD. Ennek a CD-nek az anyagából csináltak egy gyerekelőadást az Operettszínházban, és már nagyon ritkán megy, de még sikerült jegyet szereznem. Apu és Ági (a hugom) is velünk tartottak. A fiúk tátott szájjal nézték a műsort, varázsoltak, ha kellett, Roli táncolt, ha egy ismerős és kedvenc zene jött... És nagyon drukkolt, hogy a Herkules c. mesefilm zenéje is legyen, az most az ÜberÁsz. Jött is, meg még sok más zene, ami viszont nem is volt rajta a CD-n. :) Mikor vége lett, Roli jön ki mérgesen, duzzogva, morogva, kérdezem, mi a baj? Erre elsírja magát: "Most azonnal menjünk vissza és meg akarom nézni az egészet még egyszer!!!" Hát, sajnos a színházban nincs olyan, hogy megnyomom a "play" gombot még egyszer... :) Nagyon-nagyon tetszett neki!! Én meg örültem, és persze most sem bírtam ki pityergés nélkül, ha ránéztem, hogy mennyire boldog! :)
Színház után mentünk ebédelni anyuékhoz, ott volt a nagymamám is Bólyról, jót beszélgettünk majd irány Pécel: általános iskolás osztálytalálkozóra mentünk a fiúkkal. Sokan kérdezték, hogy hogyan lehet az, hogy így megmaradt a kapcsolat velük. Úgy, hogy egy szuper osztályfőnökünk volt, Jucus (Judit néni volt akkor), akinek - ha jól tudom - mi voltunk az első igazi osztálya, és az osztályközösség is egy szuper csapat volt, nem tudom, volt-e köze hozzá annak, hogy mivel tagozatos osztály voltunk, válogatott gyerekek voltak egy kupacban. Mikor 6.-osok voltunk Jucus férjhez ment a rajztanárunkhoz, Csaba bácsihoz, és az első gyerekük, Móni pedig egy hónappal a ballagásunk után született. Rengeteg szuper közös élmény köt ehhez a csapathoz. A találkozó is jól sikerült, megbeszéltük, hogy aki tudja, hozza a gyerekét is, így volt sok játszótárs a fiúknak. Először persze meg kellett vívni a szokásos harcokat, de aztán szent volt a béke.
Vasárnap a Kamuthy családhoz voltunk hivatalosak: Flóra 7 éves idén, Máté baba pedig már 1 éves. Volt nagy buli, sok-sok finomság, nagy őrület volt a trambulin, ment is a vita miatta eleget. Kapott minden gyerek ajándékba felfújható kardot, azzal püfölték egymást. Eltelt a nap gyorsan, a múltkori szülinapon Roli a fáradságtól nagyon kikattant, most meglepően nyugisan bírta a gyűrődést.
Délután hazasiettünk, mert Gábornak még ki kellett vinnie a repülőt Keszin a farkashegyi reptérre (elhozta Dunaújvárosból, hogy leápolják), majd elindult a vonathoz, jött haza Bécsbe, mi meg maradtunk.
Hétfőn én elmentem nézelődni, vettem szép virágokat ide Bécsbe az erkélyre, vicces, hogy otthon mennyivel olcsóbbak, mint itt! Remélem, szépek lesznek, ígérem, majd megmutatom őket! :))
Meg 1-2 mesekönyv is jött velünk haza, az mindig kell új, imádják a meséket a fiúk, aminek nagyon örülök. Most egy új kedvenc van, Berg Judittól Trikó és Nyamm, a két kis dínó története. Már a második részt olvassuk, és ez már egy kis regény, a fejezetek követik egymást, de az a jó, hogy egy fejezet viszonylag rövid. Mindig izgulnak, hogy mi fog a dínókkal legközelebb történni! :) Este próbára mentem megint, végre énekelhettem rendesen, Brahms volt végre... annyira várom azt a koncertet, hogy el sem hiszitek! Német Requiem a MüPában július elején... mmmm..... :))
Kedd, hú, az sűrű volt... Meg volt beszélve egy találka Cynthiával és a barátnőivel, mert most ők is Magyarországon vannak, és felugrott emiatt Pestre Agárdról. Oda is értem időben. De sajna el is kellett szaladom, mert mentem fodrászhoz. Pénteken mentem volna, de lemondták, amit én nem láttam (a hívásokat az osztrák telefonon) így Viktor addig variált, míg összehozott nekem egy kedd délelőtti időpontot. Szóval a kedd így nézett ki: szaladás a találkára, onnan szaladás fodrászhoz, onnan haza, gyors ebéd, majd pakolás, és időben indulás haza Bécsbe, mert este meg menni kellett a suliba az első szülői értekezletre! Ehhez még hozzákaptam egy órányi tömény felhőszakadást az autópályán, nem hiányzott... Anyósom, Ági is jött velünk, hogy este vigyázzon a fiúkra, még jó, hogy ott volt, és beszélgettünk mert Bécs körnéykén már közel voltam ahhoz, hogy bealudjak. Borzalmasan fáradt voltam estére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése