Majális Bécsben, Kórushétvége, Anyák napja, Martin úszik, és egy lakás...

Május 1-e itt is ugyanúgy munkaszüneti nap... Nagyon jól sikerült a kis kiruccanásunk, elmentünk ugyanis biciklizni. Gábor mondta, hogy minek főzni itthon, menjünk, aztán majd eszünk valahol... végülis... miért ne? :-)

 

Délután 4-re volt meghirdetve egy capoeirás esemény a Praterben. Roli is menni akart, így összepakoltuk a ruhákat, felpattantunk a bicajokra és irány a belváros. Szuper ügyesen tekernek a fiúk, Martin is, bár az elindulást meg a megállást még gyakorolni kell sokat, épphogy leér a lába a földre, néha felborult, de ügyesen megoldotta, néha kellett neki segíteni. A bicikliutak szuperek, és nagyon vigyáztak ránk az autósok is!

 

Útközben megálltunk a Ringen, Gábor kedvenc helyénél ebédelni, majd mentünk tovább. Tőlünk a Prater kb. 7 km, oda is, meg vissza is bicikliztünk.

 

A Prater meg tele volt mindenféle érdekes dolgokkal, megnéztük a Napot nagy távcsővel, láttunk fejtetűt nagyító alatt, locsoltak a fiúk tűzoltó slaggal.... mászókáztak, és a végén capoeira is volt...

Megmutatom Apát is, szerintem baromi jól csinálja! :)

 

 

Jól elfáradtunk, mire hazaértünk, de nagyon klassz nap volt!! :-)
(Képek majd a bejegyzés végén a KÉPEK felirat alatt)

Rolitól csodaszép anyáknapi ajándékokat kaptam! Rajzolt, írt, színezett... Megható volt nagyon, ahogy odaadta őket...

 

Itt van egy kis videó, hogy hogyan énekeltek, szavaltak...
Az már viccesebb volt, hogy minden anyuka a telefonjával vette videóra a nagy eseményt.... :D

Aztán a múlt hétvégén kórushétvégére mentem, Kismarosra. 2 nap totális lelki feltöltődés... Annyira jó volt, az idő, a társaság, az éneklés... imádom!!
Itt van rengeteg kép is, aki szeretne nézelődni:
KISMAROS KÓRUSHÉTVÉGE

No, kicsit össze-vissza ugrálok az időben, de nem baj... :-)

Voltunk megint beszélgetésen a suliban. Azzal kezdték az egészet, hogy agyba-főbe dícsérték Rolit. Sorolom: Nagyon okos, nagyon intelligens, rengeteget fejlődött a koncentrációja, szépen megcsinálja a feladatokat, és gyorsan is! Neki az egyik legszebb az írásképe az osztályban, nagyon ügyesen olvas, a matek is gyorsan és pontosan megy neki. Kedves, jófej, szeretik.

Csak hát az indulatai.... azokat nem tudja kezelni. Nagyon hirtelen jön, nagyon erősen adja ki őket, sokszor sajnos agresszív, nem lehet vele ilyenkor beszélni semmit, nehéz.... tudjuk. Aztán, ha megtalálják vele a hangot, akkor, mintha egy kapcsolót nyomnának meg rajta: kész elfújták, és minden visszaáll az eredetibe, és semmi baja. Próbálnak segíteni, az a baj, hogy ezzel még mi is nehezen boldogolunk, de arra már sikerült rájönni, hogy csak a megbeszélés működik. Nehéz, amikor csapkod, kiabál, és nem figyel (direkt), de ha sikerül, akkor megnyugszik, és meg is tartja, ami megígért. Lesz ez jobb is, nagyon remélem!!!

 

Ugyanezen a napon, mivel a suliban voltunk reggel, nem értünk már be az oviba, mentek úszni, így én vittem a fürdőhöz Martint kocsival. Nagyon nyúzott, hogy menjek be vele, így megnéztem, hogy mit csinál... Nagyon ügyes volt, bátor, és boldog volt, hogy ott voltam én is. :-)

Egy-két video is van róla:
Itt a piros "nudlival" és úszógumival van Martin

Itt pedig minden nélkül úszik, az a Martin, aki a medence szélén épp beugrik a vízbe:

Amíg én kórushétvégén voltam, a fiúk lakást néztek, az egyiket én is megnéztem azután, hogy hazajöttem. Hűűű.... beleszerettem teljesen, "Budakeszi" feeling van a hegyek, és a sok zöld miatt, és 25 percre van vonattal a Westbahnhof-tól. Nem tudom... Filózunk rajta nagyon, pont ugyanannyiba kerül, mint a mostani, lehetne egész jó áron mind a két autónak garázst bérelni, egy bibi van: hogy nekünk kéne bele konyhát csinálni, de azt, ha mi elmegyünk, visszakapnánk érte a pénzt elvileg... Nem tudom... annyira klassz azokkal az óriási teraszokkal!!! Összesen 90 m2 terasz van!! Napelemek, padlófűtés az egész lakásban, minden helységben külön szabályozható... A vonatállomásra szinte rálátni, max. 2 perc gyalog... Nem tudom.... Szerintetek???

 

Itt van sok-sok kép, most csak ömlesztve sikerült, remélem, nem baj... :)
KÉPEK

 

Holnap irány Svájc... 8 óra vonatozás, majd bérlünk autót (a mercinek még nincs rendszáma). Gábornak lesz két állásinterjú, hétvégén pedig meglátogatjuk Stuttgart mellett Szepi bácsiékat. Gábor rokonsága, náluk lakott anno, mikor ott járt egyetemre, meg még kiskorában is, náluk tanult meg ilyen jól németül, én is voltam már náluk egyszer, most elvisszük a srácokat is... Hétfőn jövünk haza, próbálok majd élménybeszámolni... :)