Az elmúlt hónap

Ez őrület... Most nézem, hogy mikor írtam utoljára, és megint eltelt egy hónap. Egyszerűen annyi minden van így év végén, hogy azt sem tudom, hol áll a fejem... Iskolai, óvodai programok, Amaped-es évzárás, közben fogorvoshoz rohangálás... volt itt minden.

Lassan itt is vége az iskolaévnek, és most ezzel együtt az ovis éveknek is, már csak 3-4 ovis nap, és ennyi volt. Martin is iskolás lesz ősztől. Nagyon várja már. Volt az oviban búcsúztató, az iskolában ismerkedés, meg elsős szülői, Rolinak félév értékelés, magyar sulis évzáró, nekem Ringatós évzáró... Minden szépen és jól sikerült. Rolit megdicsérték, hogy szépen fejlődött, most valahogy amúgy is nyugisabb korszakát éli. Kevesebb a konfliktus is a suliban... Volt fociedzést próbálni, itt van a szomszédban, ha kocsival megyünk, 5 perc, ha bicajjal, akkor 15... Nagyon tetszett neki, párszor volt most csak úgy, kapott nagyon menő stoplis cipőt is! :-) Remélem, ha ősztől úgy alakul az élet, hogy belefér, akkor tud majd menni, akkor már a Martin is talán... most még ő kicsi volt... Ott vannak ismerősök a suliból, és azt mondta az edző, hogy ügyes is... Várják őket jövőre. Heti 3x lehetne menni, meglátjuk.

Úszást is próbáltuk, az is klassz lenne, végre jó edzőket találtam, de a világ másik végén van, nem tudom, hogy heti 1x is bevállaljam-e majd... A sok öltözés, rohanás, utazás... jajj... Meg az iskolában is lesz mindenféle délutáni lehetőség... nem baj, most jöjjön a nyár, nem ezen kéne filózni már most, nem? :-)

Martinnak izgultunk a foga miatt az elmúlt hetekben... Amilyen kis puha a haja, gyenge a körme, olyan vacak anyagúak a tejfogai is... Jó lenne, ha a maradó fogai már erősebbek lennének... Sajna 4 is kilyukadt neki. Mozog neki az első (elől, alul), de már az új kibújt a tejfog mögötte. Persze, lelki szemeim előtt már megjelent a fogszabályzós Martin, de a doki néni nyugtatott, hogy az még simán a helyére mehet magától is... Huhhh... De nem ezek miatt volt izgalom (a lyukakat szépen betömték), hanem hogy nőtt az ínyén (felül, kívül) egy "buci". Én csak így hívtam, mert nem tudtam mi az, egy göb volt, ami láthatóan nem odavaló volt. Már máskor is fájlalt ott valamit, de mivel ez nem látszott, én mindig csak a fogát néztem. Aztán egyszer csak egy pityergésnél, mikor letöröltem a könnyét, akkor éreztem, hogy van ott valami... akkor találtam meg ezt a bucit, ami csúnya vörös volt, de még kisebb... mert hogy ez megnőtt kb. 2x akkorára is! Először ijedtség, aztán tanakodás, hogy merre menjünk vele. Gyerekorvos... Ő azt mondta, hogy áááá, csak nyálkahártya gyulladás lehet, írt ecsetelőt rá... Kenegettük is szorgosan, csak nem múlik...

Közben voltunk Pünkösdkor Balatonon is (ami szuper volt, 30-33 fok, és napsütés, fürdés)...

... Majd visszaértünk, akkor nézem, hogy ez a buci bizony megnőtt... Na, akkor már tényleg megijedtem, mondtam, hogy másnap fogorvos, mert én ezt nem nézem tovább. Érdekes volt, hogy alapesetben nem fájt Martinnak, csak tudta, hogy ott van, és vigyázott rá, nehogy beüsse.

Végre eljutottunk a fogorvoshoz, találtunk itt Bécsben egy nagyon kedves, aranyos, magyar doktornőt, aki úgy nézett rá, mikor meglátta ezt az izét, hogy azt hittem, lenyel keresztben! De mondta, nem rám haragszik, hanem a gyerekorvosra! Mert ez egy gennyzacskó, és az ilyennel azonnal fogorvoshoz kell menni!! Mert hogy akár el is halhat a tejfog is, meg bánthatja a gyulladás az alatta lévő maradó fogat is... Sajna ki kellett neki tisztítani. Hááát... Martin egy akkora hős volt, hogy el sem tudom mondani!! Tűrte, tűrte... a végén már nem bírta, elsírta magát... Bizony ki kellett bökni és le kellett szívni belőle a gennyet... Én az elején nem bírtam, kimentem pityeregni, de aztán visszamentem hozzá. Édesem, olyan ügyesen viselte az egészet, hogy le a kalappal előtte!!! Túl volt rajta, sok-sok focikártya volt érte a jutalom. Szerencsére a foga még él, így kapott bele gyógyszert, meg még antibiotikumot is kellett szedni, de már már szépen rendbe jött neki, még egy kör van hátra, hogy a végleges tömést megkapja. A pucolás után, mikor kellett menni legközelebb, kérdeztem tőle, hogy nem fél? Erre azt mondja nekem: "Anya, menjünk minél hamarabb, úgy szeretem ezt a doki nénit! Nem félek!" Azt hiszem, ennél nagyobb dícséret nem kell!! :-) Mára a buci teljesen el is tűnt, remélem, többet nem találkozok ilyennel!!

Már csak egy hét a suliból, de ez az utolsó hét izgalmas lesz, jönnek a Kamuthy lányok, Maja (ő Gábor keresztlánya) és Flóra, itt lesznek velünk egy hétig, mennek suliba Rolival, picit nyelvet tanulni, anyanyelvi környezetben. Mi intéztük el nekik, izgis lesz... :-) Majd hozom-viszem össze-vissza a gyerekeket... :-)

Volt az oviban Elternfrühstück, amikor elbúcsúztatták az iskolába menő gyerekeket. Kis barkácsolás, közös reggeli a kertben, majd a Tüte-k... Ezek azok a nagy tölcsérek, amiket iskolába menéskor kapnak a gyerekek. Fantasztikus Schultüte-ket csinált Uschi a gyerekeknek! Mondta, hogy ezt akarja vinni majd a suliba is, így lehet, hogy nem csinálunk neki még egyet, mint Rolinak... Roli nem kapott ilyet anno az oviban... Nagyon aranyos kis alkalom volt... Előtte kb. 2 héttel volt egy közös ovis ünnep is, a Sommerfest, amikor is "kidobták" a gyerekeket az oviból jelképesen. Ez úgy nézett ki, hogy a szülők dupla sorfalat álltak, és egymással szemben így összefonták a karjaikat, és ezekre az összefont karokra felpakolták a Vorschulkind-eket, és végigdobálták őket rajta. Talán lesz majd képem is róla, elvileg kapok... Vicces volt, a sor egyik végén az óvónéni tette fel őket, a sor másik végén pedig az iskola igazgatónénije várta a gyerekeket. Aranyos volt, jókat nevettünk, ez itt egy szokás állítólag... Martin szerint annyira nem volt jó... :-)

Sommerfest...

... ez már az Elternfrühstück

A csodaszép, óriási Schultüte-k... 

Uschi, a kedvenc... 

...és Ebba

Aztán végre megtudtuk, hogy ki is lesz a tanítónénije Martinnak, ő is örül, meg én is. :-) Eva Ertl-nek hívják, egy tyúkanyó tipus, nagyon mosolygós, nagyon pörgős valaki. Nekem nagyon tetszik. Martin is örült, mikor mondtam neki, mert amikor a próba-napon voltak a suliban (Schnuppertag), akkor ő pont Eva-hoz került. Lesz honlapja is az osztálynak, ahova minden fontos fel lesz majd töltve, megkaptuk a beszerezni valóknak a listáját is, hogy mikor lesz az első szülői, meg ilyenek... Martin egy úgy nevezett integrációs osztályba fog járni, ami azt jelenti, több évfolyamos lesz a csapat, mert lesz 2-3 sérült gyerkőc is, külön pedagógussal, akik nem feltétlenül egy korúak a többiekkel. Hogy milyen sérültek, azt nem tudom. Az ép gyerekek 11-en lesznek, Martinnak még másik 3 ovis csoporttársa is ott lesz, örült nekik is, pont olyan gyerekek, akikkel jóban van. :-) Az osztályt úgy fogják hívni, hogy MSIK (Mehrstufen Integration Klasse), amúgy "Kunterbunt" lesz a neve. Tehát nem 1A, vagy 1B... hanem MSIK... Roli osztálya egyébként a Schmetterling Klasse (pillangók). Minden osztálynak van egy neve.

Az osztálynévsor... Erni, Simon, Leon és Anna, ők Martin ovistársai... 

Picit a lakásban is haladtunk, most így állunk... Kész lesz a kis pult a konyhában (Gábornak ezúton is millió puszi, olyan ügyesen összehozta!!!), azóta is ez a gyerekek kedvence, lassan készül a függöny a fenti szobában is, már fenn van, de még nincs felhajtva, és vettünk a teraszra is egy kis kiülős bútort, épp 25%-os akció volt az IKEA-ban... 

Most itt tarunk, mindjárt nyári szünet... Roli megy táborba a magyar sulisokkal, Martin addig Ágival, a tesómmal lesz, aztán irány a Balaton, szinte egész nyáron... Na jó, nem, lesznek picit majd Budakeszin is. :-)

Ősztől két iskolás Manóm lesz... egy korszaknak megint vége van, és nagyon gyorsan megy az idő...