Síelni készülünk

Írok, mert már régen írtam. Pedig nincs is semmi különös. Szerencsére mindenki jól van, nem vagyunk betegek. Hideg van nagyon, az elmúlt 2 nap esett némi hó itt is, kb. 5 cm. Arra elég volt, hogy kifehéredjen a város, és jobb így elviselni a hideget.

Ezen a héten nem történt semmi extra. Srácoknak ovi, Gábornak sok munka, a héten 2x volt vidéken is. Vasárnap megyünk síelni egy hétre, Murauba, Roli keresztszüleivel: a Kamuthy családdal, ott 3 gyerek van, jó buli lesz! Néztem az időjárást arrafelé, lesz kevés friss hó, szél nem nagyon, és még talán napsütés is! Erre vágyom, nincs annál szebb, mikor fenn a hegyekben minden csupa hó, szikrázóan süt a nap és kék az ég... az valami csoda!

Találtunk végül olyan valamit, amit fel tudunk tenni az Alfa tetejére! Itt vannak a linkek: Tetőcsomagtartó és a Doboz. Felfújhatós a tetőcsomagtartó, és arra rá lehet kötni egy puhafalú nagy zsákot. Hatalmas, az összes sícipő, a sisakok, a síruhák, még a fiúk lécei is beleférnek, és még mindig van hely benne! Nem lehet vele nagyon gyorsan menni, azt mondták telefonon, hogy 120-nál többel ne nagyon száguldozzunk, de arrafelé nem is nagyon lehet, amerre majd megyünk, eléggé kanyargós az autópálya... Londonból érkezett a csomag, meglepően gyorsan itt volt!

A héten 2x átjöttek Cynthiáék is Lillával, mert szegényke még mindig nincs teljesen jól (bár ez nem nagyon látszik rajta, a kis virgoncka...), nem mehetnek még ki a köhögés miatt ebben a nagyon hideg időben, így átjöttek, hogy legyen Lillának valami változatosság az életében, 2 hete be vannak zárva a lakásba. Mi jót csevegtünk, Lilla meg szétpakolta, amit talált. :)

Iskoláról még nincs hír. Pontosabban annyi van, hogy Gábor kiderítette, kit is kell felhívni, de senki sem elérhető a héten, mert most van itt Bécsben a síszünet, úgy látszik, ilyenkor a hivatalokban is megáll az élet.

Martin és Roli.... Roli sokszor dühös, főleg, ha nem nézhet mesét, mert mondjuk már nézte másfél órát. Ilyenkor üvöltözik, bevágja a szobaajtót maga után, csúnyán beszél, és nem bírja abbahagyni. A másik nagy kedvenc mondat: "Mindig minden nekem kell megcsinálnoooom!!!" Pedig nem csinál semmit. Magától. Mindent, amit kérnénk tőle (szó szerint!) el kell neki mondani 4-5x és még akkor sem csinálja. Ha megkérem valamire szépen, akkor semmi, ha keményebben szólok, akkor jön a dühöngés. Gábor nehezebben bírja mint én, de tény, hogy közöttük sokkal több a harc, mint velem. Lehet, hogy benne vagyunk az Ödipális koplexusban?? Nem tudom, de én nagyon nehezen viselem, ha ők vitáznak.

Tegnap azon is nyűglődött, hogy nem játszik vele senki az oviban, és nem tudja miért. Én mondjuk nem így látom, de nagyon nehezen viseli azt, hogy nem tud úgy kommunikálni, ahogy szeretne. Nagyon aranyosan mosolyog, bólogat, ha mondanak neki valamit, mert elképesztően sokat megért már, de ez neki nem elég. Pár dologot mondanak még csak németül, pedig annyi, de annyi minden van a fejében, amit szeretne elmesélni.

Martin mostanában nyugisabb. Kevesebb a hiszti, most az a legújabb, hogy valamin elkezd rötyögni, és nem bírja abbahagyni a hülyülést. Kész... :) Meg beszél ilyenkor össze-vissza, alig érteni, hogy mit mond. Ma reggel annak örült ennyire, hogy ki tudta mondani, hogy paprika. Szerintem eddig is tudta, csak nem mondta valamiért, ha azt akart enni, csak mutogatott rá, hogy Azt. Meg sokág paklika volt. Aztán ma mondta jól, ezen elkezdett kacarászni, és nem bírta abbahagyni.

Oda kell rájuk figyelni, mert Martin nagy huncut, sokszor Roli hozzá sem ér, és már visít, mint egy malac, akit nyúznak!! Borzasztó! De annyira édesek, amikor jönnek, bújnak, a Martin imád puszit adni, meg van a rendje, egyik arcom, másik arcom, és az orrom hegye sem maradhat ki soha! :)

Ő sokkal jobban el van egyedül, sokkal kevésbbé lehet kibillenteni a nyugalmából, lazább természete van, róla valahogy leperegnek azok a dolgok, ami Rolinak mély nyomot hagy.

Most egy hét síelés, aztán ha hazajöttünk, jön a farsang az oviban. A jelmezről csak annyit, hogy Roli bokszoló akar lenni, Martinból pedig búvár lesz... :)