Nem unatkoztunk az elmúlt hétvégén sem... :))
Mivel lassan kitör a nyári szünet, az oviban is rendeztek egy kis búcsú-bemutatót, némi piknikkel körítve: ez volt az Abschlussfest, vagyis a Búcsúünnepség. Megmutatták a gyerekek és az óvónénik, hogy miket tanultak. Eredetileg úgy volt, hogy kimegyünk a Laaer Wald-ba, oda, ahová egész júniusban minden héten mentek a gyerekek kirándulni, de az Ünnep előtti szerdán az egész csapat piros és viszkető kiütésekkel jött haza, így úgy döntöttek, oda nem megyünk, hanem megtartják benn, az ovi kertjében. A kiütésről nem derült ki, hogy micsoda, és elég lassan múlik. Sok gyereknek volt, még az óvónéniknek is. Rolin elég sok volt, Martinon semmi. Fura...
Kicsit elkordináltam ezt az ünnepséget... Hazarohantam délelőtt túrós sütit sütni, erre ott döbbentem rá, hogy igazából magunknak kellett volna piknik-szerűen csomagolni... Kitelepültek a gyerekek a szülőkkel nagy pokrócokra, enni-innivaló, beszélgetés... Na, mindegy, jövőre már ezt is tudni fogom! :) Azért örültek a sütinek nagyon! :) Közben meg vártuk Ádámot és Krisztát, akik éppen Bécsbe tartottak kocsival, jöttek hozzánk látogatóba a majdnem 9 hónapos Lili babával. Ádám Gábornak egy nagyon régi barátja, még a táncos időkből, talán az egyik legjobb haver... Odajöttek az ovihoz, meglepi volt a fiúknak, nagyon örültek nekik, rögtön mindent megmutattak benn az oviban. :)
Volt egy kis éneklés, egy kis közös játék...
Majd a következő pár napot Ádámékkal töltöttük. Igazából semmi különöset nem csináltunk, játszottak a gyerekek, jókat ettünk-ittunk, zongoráztunk... Péntek délután picit sétáltunk a városban, esténként beszélgettünk, meccset néztünk... Szombaton gondoltuk, hogy elmegyünk shoppingolni picit, kimentünk az SCS-be, de olyan hatalmas tömeg volt, hogy inkább csak ebédeltünk egyet, majd Ádámék siettek a kocsihoz, hogy még el tudjanak indulni haza azelőtt, hogy Lili elalszik. Roli nagyon el volt keseredve, hogy elmennek, sokáig sírt utánuk. Nagyon szeretik Ádámékat a fiúk, mi is őket! Nagyon egy hullámhosszon vagyunk velük, és ez nagyon jó dolog. :) Lili egy tündéri kislány, ez volt az első hosszabb utazása, egy hangja nem volt, aludt nagyokat, jókedvű volt, jól bírta a fiúkat is... :) ITT találtok még sok-sok képet... :)
Majd vasárnap, miután újra kitört a kánikula, nem akartunk otthon ülni, így leteszteltük azt, hogy milyen, ha kocsival visszük el a bicikliket valameddig, és onnan kerekezünk egy jót. Megint a Duna-szigetre esett a választás. Előző este összeszedtünk mindent, és kipróbáltuk, hogy hogyan tudom majd hazavinni Keszire a bicikliket, és miután pikk-pakk kész lett, így másnap is felpakoltunk, és vittük őket. Elautóztunk a Praterstern-ig, majd onnan pár méter volt egy hídon át a Duna-sziget. Épp ezen a hétvégén volt a Donauinsel-fest, így tele volt a sziget csupa érdekes dolgokkal. Megnézhettünk közelről egy igazi tűzoltóautót, fel is ültünk rá, sétáltunk, majd tekertünk, perecet ettünk. Már kezdtek nagyon fáradni a fiúk, amikor odaértünk a Vizijátszótérhez, amit annyira szerettek tavaly... Kicsit pacsáltak a jéghideg vízben, majd hazaindultunk. Nem akartuk tovább engedni nekik, bármennyire is szerették volna, Roli nincs még teljesen jól, bár határozottan javul a köhögése. Otthon, este, két pillanat alatt dőlt ki mind a két gyerek. :)



Martinnak hozzátok el a pedálost is. Balázs majd megtanítja őt is kétkeréken bicajozni.
VálaszTörlésBÁgi
Úgy terveztem, hogy csak azt viszem, a pótkerékkel. Az egyensúllyal nincs baj, az nagyon megy már, csak a tekerést kéne megtanulni rendesen. :))
VálaszTörlés