Igazából nincs is semmi különös... de azért írok.
Zajlik az élet. Járnak a fiúk oviba, Gábor sokat dolgozik, néha vidékre utazik, ilyenkor korán indul, és elég későn jön, de szerencsére nem túl gyakran. Megint mennie kell majd Kínába, de még nem bírták eldönteni a munkahelyén, hogy mikor menjenek, lassan nem bánnám, ha kiderülne, nehéz így tervezni.
Az oviban minden rendben, inkább itthon küzdünk a fiúk akaratával, hisztijeivel. Főleg Martin nagyon akaratos mostanában, ma is csak azért, mert nem olyan zsömlét vettünk, amilyet ő kinézett, levetette magát a földre, és ott üvöltött. Még az sem hatotta meg, hogy a pultos néni adott neki tekerős párizsit. Tegnap fél órát üvöltött csak azért, mert megkérdeztem tőle, hogy összekeverjem-e a joghurtját, ő bólintott, hogy igen, majd amint beletettem a kanalat a pohárba, kezdődött a műsor, hogy ő akarja... Roli sem bír az indulataival, tegnap szintén a mesenézés volt a gond, nem volt hajlandó elfogadni azt, hogy a Martin mást nézzen, miután megbeszéltük, hogy két mese az övé, amit akar, utána a Martin kérhet. Pedig beleegyezett! Megint jött az üvöltés (ilyenkor szinte rekedtre üvölti magát, meg bevágja egymás után többször az ajtót, komolyan venni kéne neki valamit, amit ilyenkor püfölhet.... boksz-zsák, vagy valami hasonló...!! Gábor a múltkor a fekvőtámaszt javasolta neki, meg is mutatta Rolinak, egészen lehiggadt tőle... :)
Tegnap amúgy az összes itthon töltött időt végig cirkuszolták. Nehéz ilyenkor nekiindulni a napnak, nagyon rossz kedvem lesz tőle... Attól is kettéáll a fülem, hogy Rolinak olyan durvulós megnyilatkozásai vannak, mindenkit félrelök, mindent le akar lőni, felrobbantani, lepuskázni, stb.... olyan távol áll ez tőlem, annyira ellenkezik az én lelkivilágommal, nem is tudok mit kezdeni vele, csak leginkább ideges leszek, próbálom neki mindig magyarázni, hogy nem így oldjuk meg a dolgokat, de csak mondja a magáét. A múltkor az volt a kedvence, mikor láttunk egy mentőautót, ami próbált előrehaladni villogva a dugóban, hogy majd ő megy a mentőautó előtt, és félrelöki az autókat, hogy a mentő elférjen! Mindenkit mindig félrelök, egyszerűen nem bírja elviselni, elfogadni, hogy ne ő legyen mindenben, mindenhol az első, szó szerint. Nem tud engedni sem semmiből, senkinek. Nehéz dolga lesz így, én próbálom neki tanítgatni, hogy ne így legyen, egyelőre kevés sikerrel.
Tegnap amúgy az összes itthon töltött időt végig cirkuszolták. Nehéz ilyenkor nekiindulni a napnak, nagyon rossz kedvem lesz tőle... Attól is kettéáll a fülem, hogy Rolinak olyan durvulós megnyilatkozásai vannak, mindenkit félrelök, mindent le akar lőni, felrobbantani, lepuskázni, stb.... olyan távol áll ez tőlem, annyira ellenkezik az én lelkivilágommal, nem is tudok mit kezdeni vele, csak leginkább ideges leszek, próbálom neki mindig magyarázni, hogy nem így oldjuk meg a dolgokat, de csak mondja a magáét. A múltkor az volt a kedvence, mikor láttunk egy mentőautót, ami próbált előrehaladni villogva a dugóban, hogy majd ő megy a mentőautó előtt, és félrelöki az autókat, hogy a mentő elférjen! Mindenkit mindig félrelök, egyszerűen nem bírja elviselni, elfogadni, hogy ne ő legyen mindenben, mindenhol az első, szó szerint. Nem tud engedni sem semmiből, senkinek. Nehéz dolga lesz így, én próbálom neki tanítgatni, hogy ne így legyen, egyelőre kevés sikerrel.
Holnap amúgy kirándulni mennek az ovival, busszal utaznak, Alma-farmra mennek, vagy minek mondják ezt.... Apfelbauerhof.... Ott lesz ebéd, meg almalé-préselés, meg tarktoron utazás.... remélem, majd kapunk valahogy képeket, meg mesélnek majd sokat!! Biztos izgalmas lesz!
Emiatt tegnap mini hátizsák után rohangáltam, nagy nehezen találtam is, Verda is van rajta, erre mikor mentem az oviba értük, a szekrényükben egy-egy kishátizsák fogadott! Kérdeztem az óvónénit, hogy ez mi, erre ő mondta, hogy ajándék az ovitól, csak elfelejtette év elején, most megtalálta, és odaadta. Ha egy nappal korábban adta volna oda...!! :) Így most tele vagyunk gyerekhátizsákkal....
Ma Roli gyerek capoeira-edzésre ment Apával... kíváncsi leszek, hogy ment! Jót tenne Rolinak egy kis mozgás néha, ezt meg szereti is, Gábor néha már elvitte magával, a zenéjét is szereti....
Nemsokára megint megyünk majd haza Magyarországra, Gábor most a hétvégén, én majd később próbák miatt, nemsokára lesz a kórusom, a Psalterium 10 éves jubileuma (akit bővebben érdekel, ITT talál információt), arra készül a csapat gőzerővel... Jó lenne, ha Gábor is tudna majd jönni énekelni, elvégre ő is sokáig énekelt velünk, csak hát ez a kínai utazás.... A koncertre pedig várok mindenkit nagyon sok szeretettel!! :))
sok kitartást kívánok és ne add fel!
VálaszTörlésPuszi Anyu
Köszi! :)
VálaszTörlés